Ma már a mesterséges akadályok (zsilipek, duzzasztók) miatt nem tudják megtenni természetes vándorútjukat, fogságban pedig nem szaporodnak – az angolnaállományt ezért úgy tartják fenn, hogy a tengerben összefogdossák a parányi, édesvíz felé úszó üvegangolnákat, és eredeti, természetes élőhelyükön eresztik szabadon, vagy mesterséges kádakban nevelik őket tovább. Az európai angolna egykor Magyarországon is őshonos volt, mostanra csak a '60-as évektől a '90-es évekig tartó tömeges betelepítésekből itt maradt, viszonylag idős angolnák élnek nagy tavainkban, emellett Borsod-Abaúj-Zemplén megyében folyik – többek között – tenyésztése. Még több érdekesség Magyarország halairól a július–augusztusi Éva magazinban – megjelenés június 22-én! Szabadvers a Zoomhoz Világom Miért ne lehetne ódát írni a RedMenta programhoz vagy a Krétához? Bus István kollégánkat a Zoom ihlette meg és gondolatait szabadvers formába öntötte. Bizony, a korai vacsi sokat segít, ha fogyni szeretnél Családom A korai vacsora igazán egészséges dolog: nem csak a fogyásban segít sokat, de a vércukorszintre is remek hatással van!
Az agy tudatosan "töröl" (vagyis mélyebb szintekre raktároz) védve ezzel bennünket a negatív emlékektől. Környezettudatos és magyar termék? A legjobb párosítás Öko Ha környwezetbarát termékeket vásárolsz, válaszd elsősorban a hazai márkákat!
A halfaunisztikai vizsgálatok alapján következtetni lehet arra is, miként vándorolnak, terjednek a nem kíván vendégek, mint a razbóra, a naphal vagy a törpeharcsa. A kutatók azt tapasztalják, hogy ezek gyakorisága általában a halastavak kifolyó vizeinek környezetében nagyobb. Néhány éve például rendkívül sok apró fekete törpeharcsát találtak a déli befolyókban, érdekes viszont, hogy az idei vizsgálatban csak öt lelőhelyen kerültek elő, igaz, az egyik helyen tömegesen. Idén ősszel még egy vizsgálatsorozatot terveznek a tihanyi szakemberek, amelyben főként a déli vízgyűjtőről érkező befolyókat monitorozzák. Arra kíváncsiak, hogy miként befolyásolja a halállomány összetételét a vízgyűjtő területen lévő halastavak őszi vízeresztése.
Kedvence mégis a küsz, amelyből töménytelen mennyiséget képes elfogyasztani. Saját faját sem kíméli; a nagyobb csukák felfalják a kisebbeket, a szülők saját gyermekeiket, az egyívású kis csukák között pedig a növésben elmaradtak hamar az erőteljesebben fejlődő testvéreik konyhájára kerülnek. Ha úgy hozza a helyzet, a vízből kiugorva még a nagyobb rovarokra, például szitakötőkre, kérészekre is rárabol. Falánk ragadozó, áldozatára lesből, takarásból támad, a táplálékállat elragadása rendkívül gyors, és a csuka nem hibázik. Szájából, kissé hátra, befelé hajló fogai közül gyakorlatilag nincs menekvés. A zsákmányhalat a farkánál kapja el, majd megforgatja a szájában, és fej felől nyeli el. Gyomornedve olyan erős, hogy a lenyelt acélhorgot is képes elbontani, megemészteni. Ívása február-március körülre esik, amikor is a sekély partmenti, növényekkel, gyökerekkel sűrűn benőtt helyeken rakja le ikráit. Az ikra körülbelül 3 milliméter átmérőjű és ragadós. A nőstények testkilogrammonként 40 000-45 000 ikrát raknak.
Az egykor a tengerekből elvándorolt garda főleg vízbe hulló rovarokkal, planktonrákokkal és halivadékokkal táplálkozik – jellegzetesen felfelé nyíló szája a vízfelszín közelében való táplálkozáshoz alkalmazkodott. A gardahalászatnak komoly hagyományai vannak a Balatonnál, amit minden év november elején háromnapos fesztivállal éltetnek. Még Hermann Ottó is beszámolt róla, hogy Tihany magaslatairól őrszemek mutatják ősszel a mély vízben telelni gyűlő halrajokat a halászoknak – innen a garda népies "látott hal" elnevezése. forrás: Wikimedia Commons Tihany címere 3. Angolna forrás: Wikimedia Commons Az angolna valószínűleg nem nyerne népszerűségi versenyt: a kígyószerű hal hajlamos a frászt hozni a fürdőzőkre, amikor a Velencei-tó vagy a Balaton part menti kövei közül előtekeredik. Fogyasztása sokak számára extrémsportnak tűnik – másoknak viszont igazi gourmand fogás. Természetes körülmények között az angolna igazi világutazó: kizárólag az Észak-Atlanti-óceán közepén található Sargasso-tengerben szaporodik, innen úsznak fel az üvegszerűen áttetsző ivadékok az édesvizekbe, majd ivarérett korukban vissza a születési helyükre ívni.