fokozat) Somlay Artúr (1883–1951) színész (1948, 1951) Somogyi Erzsi (1906–1973) színész (1953, 1959) Soó Rezső (1903–1980) botanikus (1951, 1954; mindkettő II. fokozat) Szabó Ferenc (1902–1969) zeneszerző (1951, I. fokozat) Szabó Zoltán Gábor (1908–1995) kémikus (1950, 1957; mindkettő II. fokozat) Szádeczky-Kardoss Elemér (1903–1984) geológus, geokémikus (1949, m; 1952; mindkettő I. fokozat) Székely Mihály (1901–1963) operaénekes (1949, 1955; mindkettő I. fokozat) Szőkefalvi-Nagy Béla (1913–1998) matematikus (1950, 1953; mindkettő II. fokozat) Tolnay Klári (1914–1998) színész (1951, 1952) Turán Pál (1910–1976) matematikus (1949, II. fokozat; 1952, I. fokozat) Vadász Elemér (1885–1970) geológus (1948, m; 1952; mindkettő II. fokozat) Varga József (1891–1956) vegyészmérnök (1950, II. fokozat) Várkonyi Zoltán (1912–1979) színész, rendező (1953, 1956; mindkettő III. fokozat) Vedres Márk (1870–1961) szobrász (1948, II. fokozat; 1960, I. fokozat) Verő József (1904–1985) kohómérnök (1949, 1958; mindkettő II.
fokozat; 1970, II. fokozat) Mátrai Gyula (1905–1977) építészmérnök (1950, 1956; mindkettő II. fokozat) Medgyessy Ferenc (1881–1958) szobrász (1948, II. fokozat; 1957, I. fokozat) Mészáros Ági (1914–1989) színész (1949, 1954) Molnár Erik (1894–1966) történész, politikus (1948, II. fokozat; 1963, I. fokozat) Novobátzky Károly (1884–1967) fizikus (1949, I. fokozat) Oláh Gusztáv (1901–1956) rendező, díszlettervező (1951, I. fokozat) Pátzay Pál (1896–1979) szobrász, éremművész (1950, m; 1965; mindkettő I. fokozat) Perényi Miklós (1948) gordonkaművész (1980, 2007) Petrovics Emil (1930–2011) zeneszerző (1966, 2006) Pécsi Sándor (1922-1972) színész (1951, 1953) Psota Irén (1929–2016) színész (1966, III. fokozat; 2007) Ránki Dezső (1951) zongoraművész (1978, 2008) Rédei László (1900–1980) matematikus (1950, 1955; mindkettő I. fokozat) Rényi Alfréd (1921–1970) matematikus (1949, II. fokozat) Riesz Frigyes (1880–1956) matematikus (1949, 1953; mindkettő I. fokozat) Rusznyák István (1889–1974) orvos, belgyógyász (1949, 1956; mindkettő I. fokozat) Schay Géza (1900–1991) kémikus (1952; 1956, m; mindkettő II.
2020. június 23., 09:48 A főváros és az egész nemzet egyik jelképe, a Lánchíd nagy veszélyben van, könnyen a belpolitika áldozatává válhat! 2020. június 23., 09:01 Az aktív fertőzöttek száma 934. 2020. június 22., 20:50 "A vasárnapi választás egyúttal a nemzetpolitika vizsgája is volt. " 2020. június 22., 16:43 Nem tetszik a kormánynak, ahogy a parlament elfogadta a családi pótlék emeléséről szóló törvényt. 2020. június 22., 15:07 Átmenetileg szünetelni fognak ezen a vasúti szakaszon a nemzetközi járatok is. 2020. június 22., 13:20 Magyarország kormánya továbbra is elkötelezett a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése és a stratégiai partnerség elmélyítése mellett.
fokozat; 1956, m, II. fokozat) Ernst Jenő (1895–1981) orvos, biofizikus (1948, I. fokozat; 1956, II. fokozat) Ferencsik János (1907–1984) karmester (1951, II. fokozat; 1961, I. fokozat) Ferenczy Béni (1890–1967) szobrász (1948, II. fokozat; 1965, I. fokozat) Fodor Gábor Béla (1915–2000) kémikus (1950, 1954; mindkettő II. fokozat) Gádor István (1891–1984) keramikus (1955, III. fokozat; 1975, I. fokozat) Geleji Sándor (1898–1967) kohómérnök (1951, I. fokozat) Gellért Endre (1914–1960) színész, rendező (1950, 1953) Gillemot László (1912–1977) gépészmérnök, anyagtudós (1949, I. fokozat; 1957, II. fokozat) Gombás Pál (1909–1971) fizikus (1948, 1950, m; mindkettő I. fokozat) Hajós György (1912–1972) matematikus (1951, 1962; mindkettő II. fokozat) Hetényi Géza (1894–1959) orvos, belgyógyász (1950, 1955; mindkettő II. fokozat) Horvai István (1922–2002) rendező, színigazgató (1951, II. fokozat) Ivánovics György (1904–1980) mikrobiológus, bakteriológus (1948, 1952; mindkettő II. fokozat) Jancsó Miklós (1903–1966) orvos, belgyógyász, farmakológus (1948, 1955; mindkettő II.
- Ők kaptak Kossuth-díjat 2020-ban Még nincs vége! A cikk folytatódik a következő oldalon.
Az első díjakat 1948. március 14-én, az 1848-as forradalom centenáriumán adták át az ország legkiválóbb tudósainak, művészeinek, ipari munkásainak, földműveseinek, akik hozzájárultak az ország újjáépítésének sikeréhez. A díjat 1965-től már csak a művészet és kultúra jeles képviselőinek ítélték oda április 4. alkalmából, 1966-tól pedig csak háromévente adták át. Magyarország legrangosabb művészeti-kulturális elismerését 1990 óta évente ítélik oda. A kitüntetésre javasolt személyekre az e célra létrehozott bizottság ajánlása alapján a kormány tesz előterjesztést, a díjakat a köztársasági elnök adományozza március 15. alkalmából. A címet az államfő a kormány előterjesztésére vissza is vonhatja attól, aki erre érdemtelenné vált. A közösen létrehozott alkotás esetében megosztva is adományozható Kossuth-díjnak alapításakor két, 1951-től három, 1953-tól (a nagydíj bevezetése után) négy fokozata volt. 1977 óta két fokozata van: a nagydíj és a díj. Az alapításkor a pénzdíj mellé babérkoszorú járt, 1991-től a kitüntetettek a jutalom, az okirat és a jelvény mellett egy emlékszobrot kapnak.
A hagyományokhoz híven idén is március 15-én, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emléknapján adták át a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetést, a Kossuth-díjat. Rendhagyó módon idén a koronavírus miatt kialakult vészhelyzet miatt a díjátadó ceremóniát elhalasztották, de a kitüntetettek listáját a vasárnapi Magyar Közlönyben kihirdették. Ők lettek az idei kitüntetettek Dörner György színművész, kiváló és érdemes művész, az Újszínház ügyvezető igazgatója. Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során nyújtott kimagasló színvonalú, emlékezetes színpadi, játék- és tévéfilmes, illetve szinkronszínészi alakításai, valamint a magyar szerzők műveinek bemutatását küldetésének tekintő, értékteremtő színházigazgatói munkája elismeréseként ítélték oda neki a díjat. Ács Margit József Attila-díjas és Babérkoszorú díjas író, műkritikus, szerkesztő, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során létrehozott, több műfajt átfogó, sokoldalú prózaírói és irodalomkritikusi életműve, a lélektani mélységek ábrázolása mellett a társadalomkritikai igazságkeresésre is nagy hangsúlyt fektető, örök érvényű írásai, valamint a rendszerváltoztatás történetét bemutató hiánypótló elbeszélései járultak hozzá a Kossuth-díjra való kitüntetéséhez.
A 89 mm magas, bronzból készült, aranyozott, Kossuth Lajos alakját formázó kisplasztikai alkotás talapzata 255 mm magas, 40 mm átmérőjű, rézből készült henger, amelynek a szobrot tartó felső része aranyozott, az alsó, oklevéltartó része ezüstözött. 2020. június 28., 19:46 "Érezzék, hogy van egy olyan felelős kormányuk, amely az ő sorsukkal is foglakozik, amely minden olyan lehetőséget megad nekik, amellyel Magyarországon rendelkeznének" 2020. június 28., 10:20 A járványveszély nem szűnt meg, így a járványügyi készültség fenntartására és néhány alapvető védelmi intézkedésre továbbra is szükség van. 2020. június 26., 09:28 2020. június 25., 10:06 Meghalt egy beteg és kilenccel nőtt a fertőzöttek száma Magyarországon. 2020. június 24., 21:12 A 2019-es pályázatoknál a megvalósítási időszakot 2020. június 15-ről október 31-re módosították. 2020. június 23., 16:16 A két elkövetőt halált okozó testi sértéssel gyanúsítják. Mindketten büntetett előéletűek, megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkeznek.
(Kép forrása: MTI / Szigetváry Zsolt)