30-31-32. §-ába foglalt rendelkezések és az Inytv. 68/D. §-a alkalmas-e annak kiiktatására, hogy a jelzálogjog alapítással jöjjön létre, ehhez a jogosult és kötelezett szerződése kelljen, és a bejegyzésre a kötelezett engedélye nélkül is sor kerülhessen. A Ptk. 5:87. § és 5:88. § és az Inytv. § ugyanis kógens módon mindezt elvárja. A Tht. 4/A. § szerint, ha ő maga valamit nem szabályoz, a Ptk-t kell alkalmazni. Az új Tht. nem szabályozza a jelzálogjog alapítását. Nem mondja ki, hogy a közgyűlés határozata vagy a közös képviselet egyoldalú nyilatkozata a jelzálogjog megalapításának minősül-e. Csak azt szabályozza, hogy miért és milyen feltétellel dönthetnek a társasház-közösség szervei a jelzálogjogi megterhelésről / bejegyzésről. A társasházi jelzálogjog alapítására éppen ezért szerintem továbbra is a Ptk. lenne az irányadó, de a gyakorlat éppen úgy, mint a bejegyzési engedély esetében, sokkal engedékenyebb. 2016. március dr. Hidasi Gábor
Ilyenkor a közös képviselőnek a tartozás rendezéséről szóló értesülést követő 8 napon belül intézkednie kell a jelzálogjog törlése iránt, amelyet újabb 6600 forint összegű eljárási díj lerovása esetén tehet meg. E költséget szintén a hátralékba került tulajdonostársnak kell megfizetnie. Ehhez is szükség van ügyvédi ellenjegyzésre. Remélem, hogy a fenti eljárási lehetőségek tovább bővítik a közös képviselők eszközeinek körét, amikor a hátralék beszedés nehézségeivel küzdenek. Sok sikert ehhez! Soósné dr. Gáspár Gabriella ügyvéd iLex együttműködő partnere, Társasházi Divízió – vezető kérdések/észrevételek: Letölthető iratminták: Iratminta-csomag társaházi jelzálogjog-bejegyzéshez (1. társasházi közgyűlési határozat-minta, 2. -3. földhivatali jelzálog-bejegyzési kérelem, 4. értesítés jelzálogjog bejegyzéséről) Társasházi fizetési felszólítás-minta
§ (3) bekezdése). Korábban elegendő volt a közös képviselő ügyvédi által ellenjegyzett nyilatkozata e körben, azonban a földhivatali gyakorlat néhány évvel ezelőtt módosult, és mindenképpen kérik a felsorolt iratokat a bejegyzés alapjául. Ennek ingatlan-nyilvántartási eljárási díja 12 600 forint, amelyet ilyenkor a társasháznak kell megelőlegeznie. A jelzálogjog bejegyzés jogára azonban a közös képviselőt a társasház szervezeti és működési szabályzatában fel kell hatalmazni. Ha ilyen még nem került elfogadásra, akkor a közgyűlésnek kell e felhatalmazást megadnia a szervezeti és működési szabályzatban vagy határozatával. Nem mellőzhető egyik esetben sem, hogy a jelzálogjog bejegyzésről szóló döntést ügyvéd (vagy közjegyző) által ellenjegyzett okiratba foglalják a felek, mivel az ingatlan-nyilvántartási eljárás során kötelező az ügyvédi képviselet. Ezért az ügyvédi meghatalmazást is csatolni kell. Az ingatlan tulajdonosát pedig értesíteni szükséges arról, hogy a közgyűlés döntése alapján, és a három havit meghaladó hátraléka erejéig teher, azaz jelzálogjog kerül bejegyzésre az ingatlanára A lakástulajdonosok a terhek bejegyzését igyekeznek elkerülni, és sokszor az értesítés kézhezvételét követően gyorsan rendezik a tartozást.
Az ingatlanügyi hatóságok az Inytv. § ellenére továbbra sem várják el a bejegyzési engedélyt, bár ez alól semmilyen jogszabály nem ad felmentést. Szerencsére az új Tht. tartalmazza azt az egyébként perrendi szabályt, hogy " ….. Ezen igények érvényesítése iránti perben a tárgyalást – ha egyéb intézkedésre nincs szükség – legkésőbb a keresetlevélnek, fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén pedig az iratoknak a bírósághoz történő érkezésétől számított harmincadik napra kell kitűzni. A kereset más keresettel nem kapcsolható össze, keresetváltoztatásnak és szünetelésnek helye nincs. " (43. § (1) bekezdés c) pont) Ez némiképpen gyorsítja a végrehajtható okirat megszerzését. Fontos körülmény, hogy az új szabály megszüntette azt a – legalábbis elméleti – bizonytalanságot, hogy kell-e a jogosult és a kötelezett szerződése a jelzálogjog alapításhoz (ugyanis az új és a régi Ptk. szerint is kellett illetve kell – 254. § (1) bek., 5:87§, 5:88. Bizonytalanságot legfeljebb az okozhat, hogy az új Tht.
A törvény azt is kimondta, hogy "A közgyűlés határozata, illetőleg a közös képviselő (az intézőbizottság elnökének) rendelkezése az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésre alkalmas okirat. " (régi Tht. § (5) bek. ). Az ingatlanügyi hatóságok számára nem is volt kétséges, hogy a jelzálogjoggal megterhelésről szóló, az Inytv. szerinti tartalmi és alakszerűségi elvárásoknak megfelelően szerkesztett okirat alapján az egyoldalúan elhatározott jelzálogjog a kötelezett (az ingatlantulajdonos) bejegyzési engedélye nélkül bejegyezhető. 2004. január 1-től a 2003. évi CXXXIII. tv. – új Tht. – átvette a korábbi szabályokat (30-31-32. §) de többé nem tartalmazta illetve tartalmazza azt a rendelkezést, hogy "A közgyűlés határozata, illetőleg a közös képviselő (az intézőbizottság elnökének) rendelkezése az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésre alkalmas okirat. " Az ingatlanügyi hatóságok nem figyeltek fel erre. Tovább folytak az egyoldalúan elhatározott, a kötelezett engedélye nélküli jelzálogjogi bejegyzések (1997. évi CXLI.
A legtöbb társasházban az év közepén tartják meg a rendes éves közgyűlést a tulajdonosok. Ilyenkor, a közgyűlések alkalmával egy sor kellemetlen téma jöhet elő. Zömében a közös költség tartozás miatti lépések is ekkor kerülhet a látótérbe. A közgyűlés a társasházak döntéshozó szerve. A közgyűlés alkalmával a társasházi tulajdonosok határozatban rendelkeznek a társasház működésével, költségvetésével kapcsolatos kérdésekben, azaz ennek keretében hozzák meg döntéseiket. Nagyon lényeges, hogy kevesen vannak azzal tisztában, hogy a társasházi törvény alapján már 3 havi közös költség tartozás esetén, komoly lépéseket tehet a társasház a tulajdonossal szemben. És ezek a következmények megismételhetőek. Az egyik ilyen hátrány az, hogy a hátralékos tulajdonos külön tulajdonát, valamint a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadát a társasház – a tartozás erejéig – jelzálogjoggal terheli meg. A jelzálogjog biztosítékként szolgál a társasház javára a tartozás megfizetésére. Ebben az esetben vagy a közgyűlés – az érintett tulajdonostárs szavazatának figyelmen kívül hagyásával – dönt a kérdésben, vagy közgyűlés hiányában, a közös képviselő önállóan is intézkedhet.