MEDICAL TRIBUNE a szerző cikkei
Bizonyos, időskorban gyakrabban jelentkező tüneteket, így a meglassulást, az érdeklődés beszűkülését vagy a figyelemmegosztás képességének csökkenését általában kortünetnek – az élettani öregedés részének – tartják, noha sokszor nem az, hanem a depresszió vagy a mentális hanyatlást megelőző/ kísérő apátia megnyilvánulása, azaz kórtünet. Önmagát rontó körfolyamat veheti kezdetét, ha az időskori depressziót nem ismerjük fel idejében. A kórkép jelentős szomatikus komorbiditása a testi betegségekkel való sajátos, kölcsönös kapcsolatból ered. A szorongás és depresszió például jelentősen növeli a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát, de fordítva is igaz: szív-érrendszeri betegség után gyakoribb a depresszió. Sokszor a testi tünetek elfedik, hogy valójában a hangulati élet zavaráról van szó. Jól kifejezte ezt a "larvált depresszió" kielholzi fogalma – persze egy depresszió csak addig "larvált", amíg fel nem ismerik, utána a korszerű diagnosztikai rendszerek szerint kell a diagnózist megállapítani.
A Szorongás Kérdőív arra adhat választ Önnek, hogy szükséges-e szakemberhez fordulnia. A teszt kitöltése: Figyelmesen olvassa végig az alábbi állításokat és jelölje meg azt, amelyik kérdésenként az utóbbi időszakban és jelenleg is leginkább jellemző Önre. Ezúton is hangsúlyozom, hogy a teszt kitöltése nem véletlenül név nélkül történik, az eredményekről kizárólag Ön értesül. Legyen tehát őszinte saját magával szemben! Valamennyi kérdésre válaszoljon, mert üresen maradt válaszhelyek esetén nem kezdődik meg az értékelés. Milyen mértékben zavarták Önt az alább felsorolt tünetek az elmúlt időszakban? 1. Idegesség vagy belső remegés érzése. Egyáltalán nem Kissé Közepesen Nagyon Rendkívüli módon 2. Hányinger, gyomorfájdalom vagy émelygés. 3. Hirtelen vagy ok nélkül ijedtség. 4. Hirtelen, ok nélkül fellépő pánik érzése. 5. Szívdobogás, vagy gyorsult szívműködés érzése. 6. Kényszerítő érzés, hogy újra és újra megvizsgáljon dolgokat vagy amit csinált. 7. Elalvási nehézségek. 8. Ellazulási nehézségek, vagy az az érzés, hogy nem képes kipihenni magát.
A rövidített Hamilton-skála tételeivel (depressziós hangulat; bűnösségérzés; aktivitás és érdeklődés csökkenése; pszichomotoros meglassulás; a szorongás pszichés és testi tünetei) 0–22 pont érhető el. A betegek 67 százaléka depressziós, 33 százaléka demens is volt. A vizsgálók közötti megbízhatóság megfelelő volt, a belső és külső validitást elemezték a klinikai összbenyomást vizsgáló népszerű CGI (clinical global impression) segítségével. A rövidített skála értéke jó összhangban volt a 17 területre terjedő Hamilton-skálával. Különös értéke a rövid változatnak, hogy jól használhatónak bizonyult demensek esetén is. A szerzők következtetése szerint a vizsgált skálák között úgy a mindennapi gyakorlat, mint pszichofarmakológiai vizsgálatok céljára ez a rövid idő alatt felvehető skála a legalkalmasabb. A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon! A kulcsos tartalmak megtekintéséhez orvosi regisztráció (pecsétszám) szükséges, amely ingyenes és csak 2 percet vesz igénybe.
Mai felgyorsult és örökös teljesítményre, sikerek elérésére ösztönző világunkban a megfelelési kényszer és igény nyomán óhatatlanul megélünk szorongásokat, belső feszültségeket. A szorongás önmagában sokszor megfoghatatlan, egyfajta bizonytalan, tárgy nélküli félelem. Olykor meg sem tudjuk fogalmazni, mi a baj, inkább azt érezzük, hogy valami meghatározhatatlan feszültség uralkodik rajtunk, ami időnként fizikai tünetekben jelentkezik. Gondolkodásunk, figyelmi képességünk szétzilálódik, memóriazavar alakul ki, izomrendszerünk görcsösen megfeszül. Azaz a szervezetünk számos jelzést küld nekünk arra vonatkozóan, hogy valami nincs rendben, hogy oda kell figyelnünk. Sokszor kialakulnak olyan testi tünetek, melyek mögött nincs valós testi betegség, pusztán a kapott jelzéseket, figyelmeztető jeleket kellene értelmeznünk, megértenünk. Természetesen minden komolyabb tünet, panasz, fájdalom esetében az a legfontosabb, hogy megtörténjen a célirányos szakorvosi vizsgálat, amely kizárja egy orvosi értelemben vett betegség meglétét.
Az időskori depressziót az érintettek jelentős részénél nem diagnosztizálják sem nálunk, sem a világ más országaiban. Nem ritka, hogy maguk az idős érintettek is természetesnek és megváltoztathatatlannak tartják deprimált hangulatukat. A "szenilis" jelzőt ma is sokan használják a depresszió vagy a demencia felismerése előtt, arra utalva, hogy a diagnosztika – releváns terápiás teendő híján – öncélú. A tünetek pedig sokszor atípusosak, egyszer a szervi, máskor az emlékezeti panaszok állnak előtérben, esetleg markáns paranoid elemekkel keverve. Ez is késleltetheti a kórkép helyes megítélését. Szeptember elején jelent meg Körner és munkatársainak 65 éven felüliekkel végzett vizsgálata (J Clin Psych 2007;68:384–389). A Hamilton- féle depresszióskála eredeti és rövidített változatát (lásd az Alig használt skálák című írást) vetették egybe egyéb depressziómérő eszközökkel (Bech–Rafaelsen-féle melankóliaskála; geriátriai depresszióskála 15 és 30 itemes változata, Cornell- féle depresszióskála demenseknél) 145 páciens vizsgálata alapján.
30. Önvádaskodások, bűnösségérzések. Rendkívüli módon
9. Könnyen összerezzen, megriad. 10. Könnyen válik ingerlékennyé vagy zaklatottá. 11. Félelemérzés tereken, utcákon vagy nyilvános helyeken. 12. Fél egyedül elhagyni lakását, házát. 13. Képtelen megszabadulni gyötrő gondolatoktól. 14. Bizonyos munkákat képtelen elvégezni vagy befejezni. 15. Lassú vagy körülményes munkavégzés, melynek célja, hogy az hibátlan legyen. 16. Korai ébredés, ami után képtelen újra elaludni. 17. Autóbuszon, villamoson vagy metrón fél, illetve képtelen utazni. 18. Kénytelen elkerülni bizonyos tárgyakat, helyeket vagy egyes tevékenységeket, mivel ezek szorongást okoznak. 19. Ideges, ha egyedül van. 20. Fél, hogy nyilvános helyen elájul. 21. Szomorúnak vagy lehangoltnak érzi magát. 22. Borúlátó a jövőre vonatkozóan. 23. Könnyen elsírja magát. 24. Érdeklődésvesztés a szokásos dolgok vagy személyek iránt. 25. Csalódás érzése. 26. Energiahiány vagy meglassultság érzése. 27. Étvágycsökkenés. 28. Fájdalmak, vagy rosszullétek okozta aggodalmaskodás. 29. Szexuális érdeklődéscsökkenés.
A pályázat eredeti szövege így hangzott: "A Védő Ligák Szövetsége pályázatot hirdet: 1. legfeljebb húsz szóból álló imára, fohászra és 2. legfeljebb tiz szóból álló jelmondatra. Úgy az ima vagy fohász, mint a jelmondat azt a gondolatot fejezze ki, hogy minden törekvésünk elrabolt országrészeink visszafoglalására irányuljon és addig nem lesz pihenésünk, míg hazánk ujból egységes nem lesz. " A Rákosi Jenő által elnökölt bírálóbizottság Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna (1881-1923) költőnő Magyar Hiszekegy című írását hirdette ki győztesnek az ima, míg az ismeretlen szerzőjű "Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország" frázist a jelmondat kategóriában. Az ima a Trianon utáni korszak nemzeti imádsága, a jelmondattal együtt pedig a magyar területi helyreállítási igényt máig kifejező "himnusza", illetve jelmondata lett. Utóbbinak gyakori verziója, átirata még a "Csonka Magyarország nem ország, Nagy-Magyarország mennyország", melyben az "egész" szót a "Nagy" helyettesíti.
Cookie / süti kezelés Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk a Részedre. Tudj meg többet...