Azt, hogy demokrata kongresszusi képviselőként és leendő elnökjelöltként is képes lehet valaki a globális uralkodó narratívával szembemenni. Így még az sem kizárt, hogy Donald Trump egy, a birodalmi és a nemzetállami Amerika jövőjét vele azonos értelmezési keretbe helyező demokrata párti jelölttel mérkőzhet meg majd bő egy év múlva. Ha így lesz, akkor lesz csak igazán tétje a 2020-as amerikai elnökválasztásnak.
Az a célkitűzése a miniszterelnöknek, hogy digitalizációt eljuttassa a kórházakba. Magyarország készen áll, sőt már hozzá is fogott, hogy a digitalizálódó világgazdaság egyik sikertörténete legyen – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Hungexpón, a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) Telecom World 2019 konferenciájának megnyitóján. Az esélyek jók, mert Magyarországon már szilárd alapjai vannak a digitális gazdaságnak. "Magyarország már most is egy digitális gazdaság Európa szívében, a jövő nálunk már elkezdődött, és abban bízunk, hogy Európa is teljes lendülettel ebbe az irányba fordítja majd a szekerét" – mondta a kormányfő, sürgetve egyúttal, hogy az Európai Unió végre zárja le a digitális gazdasággal kapcsolatos vitákat, és cselekedjen egységesen. A magyar gazdasági eredményeket sorolva Orbán Viktor kifejtette: Magyarország tíz év alatt Európa sereghajtójából a kontinens egyik éllovasává küzdötte fel magát, az ország arasznyira van a teljes foglalkoztatottságtól, modern ipara van, a magyar költségvetésnél biztonságosabb pedig kevés akad Európában.
Jelezte továbbá, hogy a újfajta magyar gazdasági modell középpontjában a versenyképesség, az újító és a vállalkozói szemlélet áll. A digitális szektort érintő lépések között említette például, hogy Európában itt a legalacsonyabb az internetet terhelő forgalmi adó, 5 százalék, valamint hogy nemrég Zalaegerszegen átadtak egy modern járműipari tesztközpontot. © MTI / Koszticsák Szilárd A miniszterelnök kiemelte, hogy a magyar nemzeti össztermék 25 százalékát ma a digitális gazdaság állítja elő, a szektor mintegy 400 ezer embert foglalkoztat, ami a harmadik legmagasabb arány az EU-ban. Orbán Viktor hozzátette: az elmúlt tíz év Magyarországon bebizonyította, hogy "nálunk a jövőt nemcsak meg tudják tervezni, hanem meg is tudják valósítani". A nyertesei akarunk lenni ennek az új, történelemformáló, izgalmas kalandnak – hangoztatta. Miniszterelnökként ugyanakkor azzal a kihívással is küzd – mondta –, hogy az egyre inkább digitalizálódó gazdaságban hogyan lehet olyan politikát folytatni, amelynek eredményeként a digitalizáció áldásaiban ne csak egy szűk elit és egy szűk nagyvállalati világ részesedjen, hanem mindenki.
Vagyis még egy-két évtized, és a nemzetállam Amerika "negatív" összvagyonnal bír majd. És ha nem akarja tétlenül várni, hogy az egy-két évtizeden belül összeomló birodalom romjai alatt lelje halálát, akkor cselekednie kell. Donald Trump a nemzetállam e törekvését próbálta/próbálja megfogalmazni és képviselni. Ám e törekvésnyalábnak már a szimpla elbeszélhetősége is iszonyúan nehéz és konfliktusokkal teli folyamat, következetes stratégiai szintű képviselete pedig egyelőre szinte megvalósíthatatlannak látszik. Trump ugyan alkatából és üzletemberi jártasságából adódóan próbál valahogy úrrá lenni azon a csapdán, amit egyrészt a birodalmi Amerika "láthatatlan" hatalmi struktúrái (amit leginkább a média testesít meg), másrészt a saját adminisztrációjába eleve "beleépített" birodalmi "állam", amit az amerikai politikai közbeszéd deep-state-ként, vagyis "mély-államként" nevez meg, satuként jelenít meg körülette. Küzdelme akkor sem lenne hiábavaló, ha belebukna 2020-ban, de egyre több jel utal arra, hogy növekszik újabb győzelmének az esélye.
2020. május 17., 15:02 Radi Anita A fiatal muzeológus, Falath Zsuzsanna kálváriájáról többször beszámolt médiacsaládunk is. Kiállása a magyarok, még inkább a történelmi igazság mellett példaértékű. Az elbocsátott muzeológus hányattatásainak legutóbbi fejleményei még januárban történtek, amikor a nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztos hivatalában részt vett egy meghallgatáson, Bukovszky László kisebbségi biztos elleni panasza pontosítása miatt. Zsuzsit akkor megdöbbentette, hogy a hivatal alkalmazottai semmit nem tudtak az ügyéről, és nem is értették a problémáját. A kormányhivatal elutasította a panaszát, azzal az indokkal, hogy az nem felel meg a törvény által előírt tartalmi feltételeknek. Jogi képviselőjével, Nagy Dáviddal ezért panaszt nyújtanak be az elutasító határozat ellen. Ezen kívül a Pozsonyi Városi Múzeum ellen is beadványt nyújtott be, ahonnan jogtalanul bocsátották el. A koronavírus miatt jelenleg várnia kell a tárgyalási időpont kitűzésére, már ha lesz egyáltalán tárgyalás.
A koronavírus elvitt eddig 156 beteget, elsöprő többségük igencsak koros ember volt. Eközben abortáltak cirka 2300 magzatot, elsöprő többségük minden bizonnyal teljesen egészséges, életképes volt. Na most akkor hadd kérdezzük meg: elkezdődött-e a jövő? A minap telesírták egyesek a sajtót, hogy minden eddiginél kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba. Magam is megkönnyeztem volna, ha nem tudnám, hogy a jelentkezők, illetve a felsőfokon tanulók száma 2007-ben tetőzött 227 ezer hallgatóval, azóta folyamatosan csökken, momentán 187 ezren vannak. És rendületlenül csökkenni fog tovább. Miből tudhatjuk, hogy tovább fog csökkenni a hallgatói létszám? Egyszerű: abból, hogy a jövő már régen elkezdődött. Hallgatói vonalon ugyanis a Bokros-csomag következményeit nyögjük: 1996-ban durván tízezerrel kevesebb gyermek született, mint egy évvel előtte – és ez a csökkenés "örökre" megmaradt. Ez a tízezres mínusz érkezett meg az egyetemekre 2014-től. Ezt pedig 1996 óta lehetett tudni. Min kell ma meglepődni?
Lentner Csaba: A szocialisták "szegénységpolitikájától" a polgári kormánynak el kell jutni a homogén nemzetet teremtő családpolitikáig. Fel kell számolni a szegénységi csapdát, vagyis azt a helyzetet, amikor az állami támogatás elfogadásával az egyén rövid távon kedvezőbb anyagi helyzetbe kerül, mintha munkát vállalna, amivel gyengül a munkaerőpiacra való visszatérésének esélye. A szegénység felszámolásához ezért elengedhetetlen a foglalkoztatás biztosítása, évente százezer új munkahely létesítése, az ország újraiparosításán és a mezőgazdasági élelmiszer-vertikumok újjászervezésén keresztül. (Magyar Hírlap, 2010. október 27. ) Post Views: 12