00, HBO3 22. 00, ismétlés: a héten többször). 1986. április 26-án hatalmas robbanás rázza meg a Szovjetunió egyik tagállamában, Ukrajnában működő csernobili atomerőművet. A négyes blokkban történt nukleáris baleset következtében nagy kiterjedésű radioaktív felhő képződik, majd indul meg Kelet- és Észak-Európa felé. A gyárvezetés kapkodva intézkedik, riasztják a munkásokat, a tűzoltókat, később a katonaságot, és próbálják megérteni, mi történt. Valerij Legaszov atomfizikus azonban már tudja, hogy nagy a baj, az atomerőműben bekövetkezett katasztrófa beláthatatlan következményekkel fenyeget. Miközben a szakemberek megpróbálnák kiutat találni a nehéz helyzetből, a pártfunkcionáriusok, a döntéshozók paranoiásan rettegnek, nehogy bármi is kiderüljön, inkább elszabotálják az intézkedéseket. A szakemberekkel ellentétben a politikusok nem mernek állást foglalni (Fotó: HBO) A Szovjetunió csak napokkal később jelenti be hivatalosan, hogy mi történt Csernobilban, amikor már az egész nyugati világ tisztában volt az atomerőmű-baleset tényével.
1986. április 26-án, 130 kilométerre Kijevtől, a csernobili atomerőműben robbanás történt, és a környező terület nagy mennyiségű radioaktív vegyszerrel szennyeződött. Abban a pillanatban senki sem tudta, hogy milyen súlyos a baleset. Azóta 3 évtized telt el, és a világ még mindig sok mindent nem tud a balesetről és arról, hogy mit jelentett az egész emberiség számára. Annak ellenére, hogy a sorozat hihetetlenül pontos volt a legtöbb részlet leírásakor, a valóság egy kicsit más a sorozathoz képest: A csernobili atomerőmű munkavállalói és a tragédia kezdete Minden április 26-án kezdődött, 1:23 órakor. Két robbanás után egy fénysugár jelent meg az égen a 4. reaktor fölött, és tűz ütött ki az üzemben. Ekkor meghalt egy ember az erőműben. 01. 30-kor az erőmű vezetőjét Viktor Bryukhanov felveszi a kapcsolatot a vegyi részleg vezetőjével. Látta, mi történik a házának erkélyéről, és nem tudta elérni az éjszakás műszak dolgozóit. Speciális védőruhák nélküli tűzoltók érkeztek a helyszínre, és hatalmas sugárzási dózist kaptak - az arcukon vörös égések jelentek meg, az emberek hánytak és elveszítették az eszméletüket.
- Andrey Shabanov A helikopterek miatt radioaktív por került a levegőbe, és a helyzet a mozgó buszok miatt rosszabbodott. A járatokat az evakuálás végére késleltették, de az ott élő emberek továbbra is belélegezték a mérgező port. Délben a BBC jelentette a magas sugárzási szintet és a szovjet nukleáris erőmű balesetét. A Szovjetunió egyáltalán nem kommentálta a helyzetet. 21:00 órakor a Vremya hírcsatornán rövid üzenetet mutattak be a csernobili atomerőmű balesetéről, de nem szóltak egy szót sem a sugárzásról vagy a veszélyről. Fiatal katonák is részt vettek az evakuálásban. Nyáron a katonák megtisztították a területet a törmeléktől, eltemették az üres falvakat és megölték az állatokat, hogy megakadályozzák a sugárzás terjedését a kizárási zónán kívül. Május 1-jén a keleti blokk városaiban élő emberek a radioaktív esőzések ellenére kimentek a felvonulásokra. Pripyatban csak a hadsereg, a rendőrség, a felszámolók, az üzemi személyzet és a kormánybizottság tagjai maradtak. Majdnem ezer helikopter dolgozott a reaktor felett, és az egészséges pilóták száma folyamatosan csökkent.