Az igazság persze félúton van, a sütemény se nem osztrák, se nem magyar, hanem török eredetre vall. A schönbrunni kastély egykori udvari péksége helyén található Residenz étterem alagsorában egy kóstolóval egybekötött 20 perces show mutatja, az osztrákoknak is megvan a tésztanyújtás tudománya, ők is otthonosan mozognak a konyhában, sőt, mi több, régen még a menyecskéket is ezzel tesztelték. Hja, kérem, hol van már az idő, amikor messzi földről érkezett cukrászok Pesten tanulták a rétesnyújtás fortélyait, amikor a franciák tőlünk rendelték a réteslisztet, vagy amikor a párizsi Ritz Szálló étlapján a "Rétes Hongrois", mint magyar kuriózum szerepelt. Mindez már a múlté. A jelenkor almás rétesét Apfelstrudelnek hívják és megbízhatóan öregbíti az osztrákok országimázsát. Különlegesen finom, amikor tojáslikőrrel és tejszínhabbal tálalják. A császármorzsa - Kaiserschmarrn Ferenc József mértéktartó ember hírében állt, leszámítva a nyalánkságokat. Azoknak nehezen mondott nemet. Történt egyszer, hogy miként Salzkammergut fenyvesekkel borított erdejében vadászott, megfáradt és megéhezett.
Megmondom őszintén, mi nem bírjuk megenni, annyira édes és nyúlós, ragacsos, de aki bírja az ennyire édes dolgokat, annak finom lehet. Viszont, az újabb verziók, mint a vaníliás és a csokoládés, nagyon finomak. 8. Lussekatt – Luca macskája Ez a hagyományosan advent idején sütött péksütemény, eredetileg Németországból származik és már ott is azért sütötték, hogy a téli gonosz szellemeket elűzzék, melyek féltek a macskáktól. A Luca, tehát lehet, hogy igazából Luciferre utal. A múltban Svédország nyugati részén 'ördög adónak' is hívták. Egy másik elmélet szerint a viking korból származik, mivel Freja a termékenységi istennő kedvence egy macska volt és több viking kori sírkamrában is találtak ehhez a kenyérhez hasonló áldozati kenyeret. Más és más régiókban különböző formájúra sütik és sárga színét a sáfránytól kapja, de a göteborgi régióban sokszor készül kardamommal, míg a déli régiókban sokszor sütik hagyományosan, sáfrány nélkül. 9. Ostkaka – Sajttorta A sajttorta egy svéd klasszikus, mely valószínűleg már a középkor óta létezik.
Prinsesstårta – Hercegnő torta A sütemény eredeti receptje egy 1948-as szakácskönyvben jelent meg, melyet Jenny Åkerström egy svéd házvezetőnő állított össze. A könyvben a süteményt, még zöld tortának hívták, majd később, amikor Carl herceg és Ingeborg hercegnő lányainak ez lett a kedvenc süteménye átkeresztelték hercegnő tortára. Ez Svédország legkelendőbb süteménye és minden eseményhez illetve ünnephez, más színű borítással készülnek. Esküvőre például fehér színben, húsvétkor sárgában. Amikor például 2012-ben megszületett Estelle hercegnő, Viktória korona hercegnő lánya, akkor Svédországban az összes torta elfogyott, kislány születéséhez híven, pedig a borítás rózsaszínűre változott. 4. Chokladbollar – Csokoládé golyó Ez tulajdonképpen a magyar kókuszgolyónak felel meg, annyi különbséggel, hogy kávét is adnak hozzá és nagyobb szemű reszelt kókuszba forgatják. Amikor nyáron az iskolába évzáróra készítettem, a normál magyar kókuszgolyót, sokan azt hitték só van rajta, mert nem látták még ennyire apróra darálva a kókusz reszeléket.
A magyar mézeskalácsnál kicsit vékonyabbat készítenek és kardamommal is ízesítik, de ízre egészen hasonló. A tavalyi szigeti karácsonyi vásárra mézeskalácsot készítettünk és nagyon népszerű volt, az én kis ducibb, már-már puszedlisebb, puha mézeskalácsom is. 7. Semla – Krémes zsemle A semla - kisméretű, kardamommal ízesített, később mandulapasztával és tejszínhabbal töltött, búzalisztből készült zsemle, mely Svédország ikonjává vált. Hagyománya a keresztény böjt előtti utolsó nagy étkezésekre vezethető vissza. Amikor is a nagyböjt kezdete előtti utolsó napon az összes otthon lévő zsírt el kellett fogyasztani és erre egyszerű mód volt ez a sütemény. Angolszász országokban ilyenkor például palacsinta nap van. Később a svédek belefáradtak a nagyböjt szigorú betartásába és tejszínt valamint mandulapasztát adtak hozzá a keverékhez, és elkezdték általánosan az év több napján fogyasztani. Nem meglepő módon, ennek az édességnek is van napja, amikor szokásosan az egész ország ezt eszi, ez pedig a Magyarországon húshagyó keddnek nevezett nap, Svédországban fettisdagen.
Bár mostanság egész évben gazdagítja a pékségek választékát, farsang idején a legnagyobb a csábítás. A kínálat remek, a kókuszostól a nugátoson át a tojáslikőrösig terjed, ám az echte bécsi sárgabarackkal van tele. Recept meg annyi kering a neten, hogy egy emberöltő is kevés lenne valamennyit megsütni és végigenni. Ezt az echte bécsit talán érdemes elkészíteni. Recept 4 fő részére: ½ kiló rétesliszt, 40 gramm élesztő, 3/8 liter tej, csipet só, 50 gramm kristálycukor, 2 evőkanál hazai (osztrák) rum, 100 gramm vaj, 6 tojássárgája, töltéshez baracklekvár, hempergetéshez porcukor. Mixerrel lágyulásig keverjük a vajat, majd fokozatosan hintsük kristálycukorral, míg tart az adag. Aztán egyesével pottyantsuk bele a tojássárgákat és dolgozzuk, kevergetve, simára. Majd vegyítsük össze az előzőleg csipet sóval és élesztővel kevert lisztet az előbbi összetevőkkel és gyúrjuk csillogóra egészen addig, míg a tészta szellőssé nem válik. Majd fedjük le konyhaterítővel és hagyjuk kelni szobahőmérsékleten.