2019. december 12. csütörtök. 13:01 Közölték: egy átlagos nyugdíjnál ez havi 4360 forintos emelést jelent. A 2019. december havi nyugdíj összegéhez képest a 2020. januári nyugdíj összege 3, 5 százalékkal lesz magasabb. A nyugdíjemelés több mint 2, 5 millió nyugdíjast, illetve nyugdíjszerű ellátásra jogosultat érint. Emellett a kormány 2020-ban is számol nyugdíjprémium kifizetésével - írták. A közlemény szerint a kormányrendelet a nyugdíjak és egyes más ellátások 2020. január havi emelésére vonatkozó részletes szabályokat tartalmazza. Akiknek 2020. január 1-je előtt állapítottak meg öregségi nyugdíjat, hozzátartozói ellátást, korhatár előtti ellátást, rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást, baleseti járadékot, illetve a rendeletben felsorolt egyéb ellátást, azoknak az ellátása a várható infláció mértékével (2, 8 százalékkal) emelkedik 2020. január 1-jétől. Ezt megelőzően azonban 0, 7 százalékkal - az egyösszegű kiegészítés 1/12-ed részével - is meg kell emelni azoknak az ellátását, akiknek 2019 novemberében egyösszegű kiegészítés járt.
Ez sajnos tényszerűen nem lesz igaz a jövő év első 11 hónapjában, hiszen a nyugdíjtörvény előírásai szerint legközelebb csak 2019. novemberében lehet majd korrigálni a nyugdíjemelés mértékét, ha a 2019. január és augusztus közötti 8 hónapban a KSH által mért tényleges, általános fogyasztóiár-növekedés vagy a tényleges, nyugdíjas fogyasztóiár-növekedés mértéke meghaladná a 2, 7 százalékot. A nyugdíjak vásárlóértéke nem is elsősorban emiatt csökken, hanem azért, mert a 2018-ban várható nettó átlagos reálkereset-növekedés a tavalyi és a tavaly előtti két évhez hasonlóan idén is 10 százalék körül vagy annál is magasabban alakul majd, így a nyugdíjak relatív, viszonylagos, a nemzetgazdasági nettó átlagbérhez viszonyított vásárlóerő-csökkenése ismét jelentős lesz. A KSH legfrissebb jelentése szerint a nyugdíjak relatív vásárlóerő csökkenése 2017-ben 9, 2 százalékos volt, s ez 2018-ban is hasonló nagyságrendben alakul majd. Vagyis egyre gyorsuló ütemben szakad le a nyugdíjak vásárlóereje az aktív keresők reálkeresetének vásárlóerejétől.
Fotó: © PLR_Photos / Flickr Idén is soknyugdíjas van, aki az ellátás mellette munkát vállalna. A járulék fizetése terén azonban vannak kedvező változások. Az sem mindegy, hogy a nyugdíjkorhatárt betöltött személy munkaviszonyt létesít vagy pedig céget alapítva próbál plusz jövedelemhez jutni. A korábbiakhoz hasonlóan ezen évben is lehetőség van arra, hogy a nyugellátásban részesülők emellett munkát vállaljanak. Mivel az állami nyugdíjrendszer egyre komolyabb problémákkal küzd, és a nyugdíjak emelésének üteme sem tudja követni az árak növekedését, így természetes igényként jelenik meg a nyugdíjasok részéről, hogy lehetőségeikhez mérten dolgozzanak. Ennek a korukból eredő esetlegesen előforduló egészségügyi problémák akadályát képezhetik, de akik nem, vagy csak kevésbé küzdenek ilyen jellegű gondokkal, a megfelelő állásra lelve továbbra is aktívan tevékenykedhetnek. Vannak olyan nyugdíjasok is, akik munkájuk szeretete, és a mindennapi elfoglaltság miatt döntenek a munka mellett, ezzel az sem elhanyagolható, hogy elejét veszik az időskori depressziónak, és rendszert visznek mindennapjaikba.
nettósítást követően kerülnek figyelembe vételre a nyugdíj kiszámításánál.. A nettósítás két szakaszban történik. Először a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékekkel történik a csökkentés. Figyelembe veendő járulékok a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a magánnyugdíj pénztári tagdíj, a munkavállalói járulék, és a vállalkozói járulék, 2010. január 1-től az egészségbiztosítási és munkaerő piaci járulék – azaz teljes körűen az egyéni járulékok. A járulékokkal történő csökkentést követően az így fennmaradó összeget csökkenteni kell a személyi jövedelemadó adott időszakra vonatkozó szabályai szerint képzett összegével. Valorizálás, azaz szintre hozás A nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek ma már bő három évtizedben kerültek megszerzésre, amikor igen nagy változáson mentek keresztül a munkabért meghatározó tényezők. Nem lehet azonosan "egy az egyben" beszámítani a nyugellátásba például egy 1998-ban kifizetett munkabért egy 2020-ban elért jövedelemmel.
Bár a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny. ) és a végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6. ) Korm. rendelet (továbbiakban Kormány rendelet) számos részletes előírással határozza meg a nyugdíj számítás menetét, valamint a nyugdíj összegéhez figyelembe veendő jövedelmek, keresetek körét, a gyakorlatban mégis előfordulnak kérdések. Nyugdíjhoz figyelembe veendő keresetek, jövedelmek Az öregségi nyugdíjhoz a Tny. 22. § (1) bekezdése szerint az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett) kereseteket kell figyelembe venni. Ez az időszak 2020. évi kezdő időponttal megállapított nyugellátásoknál már harminchárom évi jövedelem figyelembevételét jelenti, azaz az aktív kereső időszak több mint felében elért munkabérek, egyéb jövedelmek már beszámítanak a nyugdíjba, tovább közeledünk az egész élet során szerzett jövedelmek figyelembe vétele, az ún. életnyugdíj eléréséhez. Ez a hosszú időszak azonban nem mindenki részére telt foglalkoztatással, jövedelemszerzéssel.