o. ISBN nélkül ↑ Eruca Mill. In Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója: Harasztok–virágos növények. 4., átdolgozott kiadás. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2001. 437. ISBN 963-19-1226-4 ↑ Dr. Siegfried Danert, Dr. Franz Fukarek, Dr. Peter Hanelt, Dr. Johannes Helm, Dr. Joachim Kruse, Dr. Christian O. Lehmann, Dr. Jürgen Schultze-Motel: Urania Növényvilág: Magasabbrendű növények I. Fordította: Dr. Horánszky András. Szakmailag ellenőrizte: Dr. Simon Tibor. 1974 (első kiadás, ISBN 963 280 139 3), 1980 (második, változatlan kiadás, ISBN 963 280 831 2). Budapest: Gondolat Kiadó. 376. o. Források [ szerkesztés] Eruca sativa Mill. ISBN nélkül Eruca Mill. ISBN 963-19-1226-4 Dr. o. Borsmustár. In Lesley Bremness: Fűszer- és gyógynövények. Fényképezte: Neil Fletcher és Matthew Ward. Szakértő: Dr. Pat Griggs. Fordította: dr. Molnár Katalin. Lektor: Mándics Dezső és dr. Horák Gyula. Második kiadás. Budapest: Panemex Kft; (hely nélkül): Grafo Kft. 1998. 249. = Határozó Kézikönyvek (ISSN 1217-5641), ISBN 963-909-015-8 A taxon a Tropicos adatbázisban.
Továbbá ki kell támasztani, és felkötni, hogy a termés ne érje el a földet, és meg kell akadályozni a levelek elszáradását. Gyógynövények a kertben – most kezdődik a gyógy, - fűszer és illatnövények betakarítása. A virágzó levendula és rozmaring hajtásokat kössük össze kis kötegbe és fejjel lefelé akasszuk fel szellős, árnyékos helyre, ahol egy hét alatt a nyári meleg időben megszáradnak és a leveleiket lemorzsolva akár egy évig is tárolhatóak. Hosszabb ideig ne hagyjuk száradni a kötegeket, mert megporosodnak és a molyok, valamint egyéb rovarok is szívesen közéjük költöznek. NÖVÉNYTÁRSÍTÁS TÁBLÁZAT LETÖLTÉS
Ezért mostanság le szoktam fogatni az uborka szárait úgy, hogy "Y" alakú ágat fordítva leszúrva a "V" részébe a szárat befogatom. Így a szél csak kisebb kárt tud tenni. Arra figyelni kell, hogy nehogy erősen leszorítsam a szárat, mert az eltörhet.
A csupasz talaj könnyen erodálódhat, hamarabb kiszárad és előbb ellepik a gyomok, ezért hatékonyabb, ha valamilyen mulcsot használunk. Például szalmát, elhalt (de egészséges) növényi részeket. Emellett néhány kultúránál figyelnünk kell az öntözésre, persze csak ha nem esik, és kiszárad a talaj. Ilyenek a gyökérzöldségek, retek, hagymafélék, paradicsom palánták, tavasszal ültetett fás szárúak, örökzöldek. Zöldségek, gyümölcsök Áprilisban vetjük a kabakosokat fészekbe ( uborka, cukkini, csillagtök, spárgatök), illetve kukorica, bab, őszi fejes káposzta, cékla, burgonya, karalábé és sárgarépa magvait, nyári retket fellazított, gyommentesített talajba. Egy kis kelesztő öntözés után jobban kel például az uborka. Tépősalátát folyamatosan vethetünk, így mindig lesz friss terményünk otthonra. A hónap második felében palántázzuk a paradicsomot, természetesen várjuk meg a jó időt. A palánta föld alá került szárrésze is gyökereket fejleszt, ezért nem kell különösebben ügyelni arra, hogy ne ültessük mélyre.
Az ültetés előtt a szaporítóanyagot megfelelően elő kell készíteni, tehát a fokhagymafejeket még a szétbontás előtt válogassuk át, hogy bontás után már csak egészséges és hibátlan fokhagymagerezdeket kapjunk. Lehetőleg az ültetés előtti napon bontsuk gerezdekre őket, mert a hoszszabb ideig bontott gerezdek fonnyadnak és penészednek. Csávázás után 4–6 cm-es mélységbe ültessük, a sortávolság általában 28–30 cm. Ha nagyobb területen termesztik 4–5 soronként szélesebb művelőutat hagynak. Erre elsősorban a későbbiek során géppel végzett növényvédelmi és -ápolási munkák miatt van szükség. A vetőmagszükséglet őszi ültetéskor 12–15 gerezd folyóméterenként, ha ennél sűrűbbre ültetjük, nagy a veszélye annak, hogy a hagymafejek kisebbek lesznek a vártnál. Ültetés után a területet könnyű boronával simítsuk el, majd hengerrel tömörítsük a talajt. A fokhagyma gyomirtásában elsősorban a rendszeres kapálás a hatékony módszer. Tavasszal az első kapáláskor adjuk ki a növény káliumszükségletének másik felét és a szükséges nitrogénmennyiség második harmadát.
esculenta (Salisb. ) (Gürke var. rabra L., Chenopodiaceae). Őshazája a Földközi-tenger környéke, ahol ősalakja a Beta maritima L. ma is vadon él. Mint olcsó, ízletes salátanövényt nálunk kis területen a megvastagodott répatestéért termesztik. Táplálkozási értékét 6-9% cukor és 13 mg C-vitamin tartalma adja. Cékla termesztés Cékla termesztés - A Cékla kétéves növény. Az első évben tőlevelekből álló levélrózsát fejleszt, a második évben fejleszti ki magszárát. A tőlevelek nagyok és szélesek, a szárlevelek kisebbek, lándzsás lemezűek. Virágzata gomolyos fürt. A virágok hímnősek. Idegentermékenyülő. Termése gomolyban álló csalmatok. Egy gomolyban 2-5 sötétbarna mag van. Közepes hőigényű, gyökérnövekedési hőoptimuma 15-23 C°. Fényigénye nem nagy. Jó vízgazdálkodású, humuszban gazdag, mélyrétegű talajban díszlik jól. A savanyú talajokat nem, a közömbös pH-jú talajokat kedveli. Fejlődése kezdeti szakaszán talajnedvesség-igénye nagy. Vetésforgó-igénye a többi gyökérzöldségfélékével megegyezik.
Kettős termesztésben jó másodnövény. Elővetemény is lehet. Friss szervestrágyázás után a Cékla minősége romlik. Tavaszi vetésnél őszi mélyszántást, nyári vetésnél tárcsázást vagy sekély szántást alkalmazunk, hengerezéssel kiegészítve. Műtrágya tekintetében a Cékla kálium igénye nagy, a foszfor tartalmú műtrágyák közül a könnyen oldódók a jók, a túlzott nitrogéntrágyázás gyenge minőségű terméshez, vezet. A talaj meszezését az elővetemény alá végezzük. Vetési ideje április második fele v. július közepe. Cékla vetés Cékla vetés - Vetőmagszükséglet 5-8 kg/kh. A kelés meggyorsítása végett vetés előtt a gomolyokat vízben áztatjuk. A vetés sortávolsága 40 cm, mélysége 2-3 cm. Ápolása kelés utáni saraboló kapálásból, kiritkításból áll. A második kapálásnál - gyökérnagyság igény szerint - 6-8 v. 15-20 cm-es tőtávolságra egyeljük. Továbbiakban a területet mindig gyommentes és porhanyó állapotban tartjuk. Száraz időjárás esetén egy-kétszeri öntözés fejlődésére kedvező. Betakarítás időpontja, cékla szedése Cékla szedés - A cékla szedése a felhasználás szerinti különböző időpontokban történik.
Csírázásig sötétben lehetnek, majd kelés után világos helyre tegyük. ) Dísznövények Elérkezett a dézsás növények átültetésének ideje új, tápanyagban gazdag földbe, ha szükséges nagyobb cserepekbe. Közben átvizsgálhatjuk, van-e rajtuk kórokozó vagy kártevő, és ha a fás szárúakat megmetsszük, a levágott részeket akár dugványozhatjuk is. A kerti ágyásokban tartsuk gyommentesen és ha kell öntözzük a már kiültetett virágokat. Távolítsuk el az elvirágzott egynyáriakat és az évelők elhalt részeit, és ezeket vigyük és aprítsuk a komposztba. Az évelők ültetésének ideje már elmúlt, mégis vannak kivételek: a fagyérzékeny fajok, például az átteleltetett dália gumói és pl. a kardvirág hagymagumói. Növényvédelem szempontjából mindig a legfontosabb a megelőzés. Mindenek előtt a növény számára legmegfelelőbb környezetet kell biztosítani, hogy egészségesen fejlődjön, így sokkal kevésbé lesz fogékony a betegségekre. Tartsuk be a tőtávolságokat, így a sorok közt szabadon járhat a levegő, és kerüljük az esőztető öntözést (leveleket közvetlenül ne, inkább gyökér körül öntözzünk!
Magyarországon a második világháborút követően terjedt el igazán, feltehetően annak köszönhetően, hogy magjait a külföldről származó lenmagokkal együtt rendszeresen behurcolták, így főleg lenvetések gyomtársulásainak tagjaként tenyészett az alföldeken (Tiszántúl, Duna–Tisza köze, Duna-völgy, Dél-Dunántúl, Kisalföld). Később a rendszeres talajmunkák nyomán visszaszorult, [1] manapság azonban ismét gyakoribb. [2] Jellemzése [ szerkesztés] Tavasszal csírázó, nyár eleji egyéves növény, azaz Ujvárosi Miklós gyomnövény-életformarendszerében a T3 csoportba tartozik, rövid élete során vékony orsógyökeret fejleszt. Megjelenése változatos mind nagyságát, mind szőrzetének és termésének jellegeit tekintve, melyek alapján – vitatható módon – 40 fajcsoportot különítettek el a fajon belül. [3] Legfeljebb 1 m magasra nő meg, felálló szára egyszerű vagy elágazó. A növényt vagy mindenütt gyéren szőr fedi, vagy szinte teljesen kopasz. A kifejlett növény levelei általában lantosan szeldeltek: az egyenlőtlenül elhelyezkedő levélszeletek mindegyikének széle lekerekített, s míg a végső szelet szélesebb, addig a 4–10 (a levél jobb és bal oldalán egyaránt 2–5) oldalsó, hosszúkás-lándzsás vagy szálas alakú szelet keskenyebb.
Élőhelye [ szerkesztés] Magyarországon ritkán termesztik, inkább elvadultan vagy behurcoltan fordul elő vetési gyomként. Felhasználása [ szerkesztés] Az aromás, kellemesen csípős, borsos ízű, zsenge leveleit salátákban fogyasztják, de fűszerként is felhasználják mártásokban, párolt zöldségekben, illetve ételeket díszítenek velük. A száraz, meleg, napsütéses helyen fejlődő borsmustár leveleinek íze erősebb, keserűbb, mint a nedves, hűvös helyen tenyészőké. A szintén fogyasztható virágainak aromája enyhébb a levelekénél. Magvaiból csípős, erős illatú mustárt készítenek például Franciaország déli részén és Görögországban, illetve savanyú ízű olajat (taramiraolaj, jambaolaj) préselnek Indiában és Iránban. Galéria [ szerkesztés] Levele Halványsárga virágok Fehér virágok Virágzata és becőtermései Magvai Borsmustár levelével díszített étel Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Eruca sativa Mill. – Borsmustár. In Ujvárosi Miklós: Gyomnövények. Rajzolta: Csapody Vera. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó. 1973. 363–364.