A demencia kivizsgálás része az EEG (elektroencephalographiás) vizsgálat, ami bizonyos típusú gyulladásos folyamatokat és epilepsziákat zár ki a hirtelen fellépő demenciák mögött. Szükséges még a MMSE (Mini Mental Scale) és a HIS (Hachinski Ishaemias Scale), valamint az órateszt elvégzése is. Ezen vizsgálatok alapján zárható ki a másodlagos, legtöbbször vaszkuláris demencia fennállása, így ekkor feltételezhetjük, hogy primer (elsődleges) demenciában szenved a beteg. Az MMSE vizsgálat A szellemi leépültség mértékét a klinikai gyakorlatban az úgynevezett MMSE vizsgálattal határozzuk meg, ami egyszerű kérdésekre adott válaszok, könnyű szóbeli és írásos-rajzos feladatok kiértékelését jelenti. Több formája van, mi a 30 pontos változatát használjuk. Itt kb. 15-18 pontos tartomány alatt már érdemes elgondolkozni gondozónő fogadása, vagy intézményi elhelyezés lehetőségeiről, mert sajnos eljöhet minden erőfeszítésünk, és orvosi kezelések ellenére is a pont, amikor a beteg már segítségre szorul a tisztálkodásban, sőt akár az alapvető higiéniai kérdések is problémává válhatnak idővel.
Ha valaki visszatérő feledékenységet tapasztal, szellemi leépülés, orvosi nevén demencia gyanúja merül fel. A szellemi leépülés, köztük az Alzheimer-kór, a közhiedelemmel ellentétben nem természetes része az öregedésnek. Oki kivizsgálása nagyon fontos, mert a memóriazavar mögött eltérő betegségek állhatnak, amelyek kezelése is jelentősen különbözik egymástól. A téma cikkei 10/1 Mi a demencia? 10/2 A demencia kiváltó okai 10/3 Demenciára utaló tünetek 10/4 Demencia gyanú - Kivizsgálás és diagnózis 10/5 Demencia típusok, várható életkilátások 10/6 A demencia stádiumai 10/7 A demencia kezelése 10/8 A demencia megelőzéséről 10/9 Szellemi leépülés és életmód 10/10 Tanácsok demens betegek gondozásához A demenciák kivizsgálásához neurológiai, pszichiátriai vizsgálat, koponya CT- vagy MR-vizsgálat szükséges. A neurológiai vizsgálat része speciális tesztek elvégzése, ezek segítenek a demencia típusának beazonosításában. Jó tudni! Demenciára utaló panaszokat észlel? Mutatjuk, kihez kell fordulnia Demencia vagy pszeudodemencia?
Számos módon lehet ilyen képeket készíteni, ideértve a computer tomográfiás (CT) vizsgálatot, a mágneses rezonancia (MRI) vizsgálatot, illetve a pozitron emissziós tomográfiás (PET) vizsgálatot. A képalkotó vizsgálatok a tünetek alapján felállított diagnózis(ok) helyességét ellenőrzik, de folynak kísérletek abban az irányban is, hogy az agyi képeken már a tünetek jelentkezése előtt fel lehessen ismerni a betegségeket. A fenti módszerek segítségével az Alzheimer-kóros esetek 90 százaléka jól diagnosztizálható. Az Alzheimer betegséget minden kétséget kizáróan, csak az elhalálozás után lehet megállapítani, az agy mikroszkópos képe alapján. Forrás: WEBBeteg Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Miközben a III. stádiumú daganatok háromnegyedét "megtalálta", az I. stádiumúaknak csak a 43 százalékát szúrta ki. A vérminták elemzése során a kutatók mesterséges intelligencia segítségével azt is megpróbálták kideríteni, hogy a tumor hol helyezkedhet el a szervezetben. Az önfejlesztő programnak azonban csak az esetek négyötödében és akkor is csak megközelítőleg sikerült a daganat helyét eltalálni. A kutatók ennek ellenére máris mintegy tízezer önkéntest verbuválnak, hogy klinikai tesztekben tökéletesítsék az általuk CancerSeek-nek nevezett gyorstesztet.