2019-től azonban amennyiben a munkáltató adna ilyen jogcímen juttatást, akkor azt a munkavállaló béréhez hozzá kell számítani, és azzal együtt számfejtve kell az adóelőleget, járulékokat, illetve a szocho-t megfizetni. adózóna
Az egyes adótörvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Módtv1. ) rendelkezései alapján 2019. január 1-jét követően a kifizető, munkáltató által kötött kockázati biztosítás díja – mind az egyéni, mind a csoportos biztosítások esetén – a magánszemély adóköteles jövedelmének minősül, továbbá a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj nem tekinthető egyes meghatározott juttatásnak. A változás értelmében a más személy által a magánszemélyre kötött személybiztosítás, kockázati biztosítás díja a felek közti jogviszonyra vonatkozó szabályok alapján válik adókötelessé. Ha például a munkáltató az általa foglalkoztatott munkavállaló javára személybiztosítást köt, akkor a biztosítási díj összege a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmeként adóköteles. adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII.
átmeneti rendelkezéssel egészíti ki az Szja tv-t. Eszerint az Szja tv-nek az adóköteles díjú személybiztosításokra és a kockázati biztosításra vonatkozó, továbbá az azzal összefüggő egyéb, 2018. december 31-én hatályos rendelkezéseit a 2018-ban kezdődő biztosítási évben – de legfeljebb 2019. december 31-éig – még alkalmazni kell. Ha pedig a biztosítási díj vagy annak egy része a díjfizetés időpontjában az Szja tv. 3. alpontja szerint adómentes bevételnek minősült, akkor ezen biztosítás adómentes díjjal fedezett biztosítási időszakában bekövetkezett biztosítási esemény alapján nyújtott szolgáltatásra az 1. és 6. alpontjának 2018. december 31-án hatályos rendelkezését kell alkalmazni [Szja tv. 95. § (6) bekezdése]. Példa az átmeneti rendelkezés alkalmazására A munkáltató 2018. december 13-án az általa foglalkoztatott munkavállalóra betegség-és balesetbiztosítást köt. Az átmeneti szabály alapján a biztosítás díja a következő fordulónapig– 2019. december 13-áig – a minimálbér 30 százalékáig adómentes, ezen felül egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé.
000 Ft-os kereten belül. Meg kell jegyezni, hogy a munkáltatói egészségpénztári tagdíj hozzájárulás adókötelezettségének átalakítása után is e juttatási forma lényegesen kevesebb közteher fizetési kötelezettséget eredményez, köszönve mindezt a 20 százalék kedvezménynek. Az önkéntes kölcsönös egészségbiztosítás előnye, hogy a magánszemély egyéni számláján lévő összeg erejéig kiegészítő egészségbiztosítási és életmódjavító szolgáltatások vehetőek igénybe. Fontos tudni, hogy a kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások igénybe vétele adómentes, ugyanakkor az életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások adókötelesek. A kiegészítő egészségpénztári szolgáltatásba tartozik többek között: – Egészségügyi ellátások: például a fogászat, belgyógyászat, szemészet, bőrgyógyászat, szülészet, nőgyógyászat illetve a szűrővizsgálatok (melyek ellenértéke után további 10 százalékos prevenicós kedvezmény vehető igénybe). – Gyógyszerek: Magyar Gyógyszerkönyvben szereplő gyógyszerek, immunbiológiai készítmények, tápszerek, homeopátiás készítmények, gyógyvíz, gyógyiszap, egészségügyi hatóság által engedélyezett csecsemő- és betegápolási cikkek, gyógyvíz, gyógyiszap, valamint OGYI engedéllyel rendelkező termékek.
A cafeteria rendszer átalakítása miatt 2019-től megszűnik a képzési költségek munkáltatói átvállalásának a bérnél kedvezőbb adózása is. A munkáltató azonban idén még dönthet úgy, hogy az idei kedvezőbb adózással kifizeti a munkavállaló teljes 2018/2019 tanévnyi tandíját. A 2017. január 1-jétől hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény az iskolarendszerű képzési költségének munkáltató által történő átvállalását már nem sorolja a béren kívüli juttatások közé, de úgy rendelkezik, hogy a munkáltató (ideértve a személyesen közreműködő tagja esetében a társas vállalkozást is) feltételekkel, de továbbra is részt vállalhat – munkabérnél kedvezőbb adózás mellett – a munkavállaló tanulmányi költségeinek finanszírozásában. Az átvállalt tandíj után a munkavállalónak 2018-ban sem keletkezik adó- és járulékkötelezettsége, csak a munkáltatónak kell az átvállalt költség összegének 1, 18-szorosa után a 15 százalék szja-t és 19, 5 százalék eho-t megfizetnie. Idén még kedvezőbb adózással fizethető a teljes 2018/19-es tandíj Forrás: Shutterstock Ez a lehetőség 2019-től megszűnik.
Nem minősül kockázati biztosításnak, az a biztosítási szerződés, amely alapján a biztosító teljesítésének összege nem haladja meg az adott szerződésre befizetett biztosítási díj és erre jutó hozam együttes összegét. Nem minősül vagyoni érték kivonásnak a biztosítási díjfizető részére folyósított biztosítói teljesítés (pl. díjkedvezmény, díjengedmény). Kockázati biztosításnak nem minősülő adóköteles biztosítási díj: a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján a kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj. Ebbe a csoportba a határozatlan idejű (whole-life), kizárólag halál esetére szóló életbiztosítások tartoznak. Hogyan adózok, ha a munkavállalómra kötök biztosítást? Kockázati biztosítás: 2018: A jelenleg hatályos jogszabályok alapján adómentes juttatási körbe tartozik az a kockázati biztosítás, amit a kifizető munkáltató köt a munkavállalóra betegség, baleset, halál kockázatára. A biztosítás kedvezményezettje a munkavállaló vagy egy általa megjelölt személy.
Ez egyben azt is jelenti, hogy ezen időponttól a munkáltató béren kívüli juttatásként nem adhat a munkavállalóinak legfeljebb évi 100 ezer forint összegű pénzjuttatást. Így 2018. december 31-ét követően a munkáltató által a munkavállalónak nyújtott készpénzjuttatás a felek közötti jogviszonyból származó jövedelemnek minősül, így a magánszemély nem önálló tevékenységéből (munkaviszonyából) származó jövedelmeként viseli a közterheket. Ha a munkáltató a 2018-ra vonatkozó 100 ezer forint összegű pénzjuttatás arányos részét a december havi munkabérrel együtt 2019 januárjában utalja át a munkavállalóknak, nem alkalmazhatja azt szabályt, hogy ha a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó bevételt a következő év január 10-éig fizetik ki, azt az előző naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni. A pénzjuttatás ugyanis 2018-ban nem összevont alapba tartozó, hanem külön adózó jövedelem, mely után az adó a kifizetőt terheli. A módosítás az egyes Szép-kártya alszámlákra juttatható támogatás összegét, az éves rekreációs keretösszeget, valamint az értékhatárokat, illetve a rekreációs keretösszeget meghaladó juttatás adókötelezettségére vonatkozó szabályokat nem érinti.
Béren kívüli juttatási rendszer Egy vállalat eredményességében a képzett munkaerő mellett a munkatársak hosszú távon, gyakorlatban megszerzett tapasztalata is döntő fontosságú. Az értékes munkaerő megtartása egyre nagyobb szerepet kap a vállalat életében, ehhez azonban a versenyképes fizetés önmagában gyakran nem elegendő. Az alkalmazottak kötődésének erősítésére, lojalitásuk növelésére elterjedt megoldás béren kívüli juttatási rendszer alkalmazása, melyek közül az Önkéntes Nyugdíjpénztár az egyik legnépszerűbb elem. A pénztári tagdíj-hozzájárulással a munkáltató támogathatja a munkavállalói öngondoskodást, segítve ezzel a munkavállalók nyugdíjcélú megtakarításainak gyarapítását. A munkáltatónak 2019-től is van lehetősége munkavállalói részére önkéntes pénztári befizetést teljesíteni, azonban a különböző juttatási formák adózása jelentősen változott. A támogatás befizetésére az alábbi lehetőség kínálkoznak: munkáltatói tagdíjátvállalásként; vagy munkáltatói adományként. A Munkáltatónak azért is érdemes a juttatás választhatóságában gondolkodnia, mivel mindegyik esetében a juttatás mértéke magasabb, mint a dolgozó részére adható munkabér, "így kerülhet a legmagasabb összeg a munkavállaló zsebébe".
Az őszi adócsomag a biztosításokat, az önkéntes pénztárakat, a cafeteriát sem hagyta változatlanul. Végig vesszük a fontosabb cafeteria elemeket, bár nagyon sok a kedvezőtlen változás, a munkáltatóknak mégis lesznek lehetőségei a juttatásokra. A béren kívüli juttatások adólapjánál, illetve adójánál is van egy kis változás. A béren kívüli juttatások adólapja nem a juttatás 1, 18-szorosa, hanem a piaci értéke lesz. Az adóalap után 15% SZJA-t, valamint 19, 5% szociális hozzájárulási adót (2019. július 1-tól 17, 5%) kell fizetni, az idei 14%-os EHO helyett. Munkáltató fizeti. A nem béren kívüli, de egyes meghatározott juttatásoknál az adóalap a juttatás 1, 18-szorosa, adója pedig 15% SZJA és 19, 5% szociális hozzájárulási adó (2019. július 1-től 17, 5%). Munkáltató fizeti. Széchenyi Pihenő kártya: marad béren kívüli juttatás Szakszervezeten keresztüli üdülés: marad béren kívüli juttatás Készpénzben adható juttatás – évi 100 ezer Ft: 2019. január 1-től munkabérként adózik a munkavállalónál Munkásszállás: A munkásszállás fogalma kiegészül: szállodának nem minősülő kereskedelmi szálláshely, kivéve az étkezés (arra figyelni kell, hogy nem lehet a magánszemély tulajdonában vagy haszonélvezetében 50%-ot meghaladó ingatlantulajdon a munkahelyének helyet adó településen).