Az áttelelõ hagyma vetéséhez az elõveteménynek idõben be kell kerülnie a tábláról. Jó elõvetemények a korai burgonya, salátafélék, spenót, zöldbab, zöldborsó. A kalászosokat elõveteményként azért nem javasoljuk, mert az árvakelés nehezen irtható ki a hagymaterületrõl. A területkiválasztásnál fontos, hogy elkerüljük a víznyomásos és egyenetlen felszínû földterületet, mert ezeken a felületeken a leggyakoribb a felfagyás és a kifagyás. A talaj elõkészítésekor a tavaszi vetéshez hasonlóan az apró morzsás, ülepedett, egyenletes talajfelszín a követelmény. Száraz nyarakon a talaj elõkészítése során az öntözés ajánlatos, ilyenkor 30-40 mm-es vízadaggal öntözzünk, így alakul ki a jó magágy. Az augusztusi vetéskor elengedhetetlen a talajfertõtlenítés -hagymalégy és talajlakó kártevõk ellen-, és a csávázás, mert ilyenkor a tavaszi vetéskor nem tapasztalható palántadõlési tüneteket okozó, fuzáriumos megbetegedés veszélye nagy, mivel a 20 oC körüli hõmérséklet a Fusarium fajok optimális hõmérséklete.
A hagyma -6°C-os hőmérsékletig képes túlélni, de ha a hőmérséklet -8°C alá esik, elpusztul. A hagymamag csírázásához és növekedéséhez a 13-28°C között hőmérséklet az ideális. Miközben a vöröshagyma fejlődik a leggyorsabban a hagymafélék családjában, ez a relatív növekedési sebesség még mindig csak körülbelül fele a fejes salátáénak vagy a fejes káposztáénak. A mérsékelt és a meleg mérsékelt égövi területeken – a termőhelytől és a környezettől függően – a növény fejlődési ciklusa 9-10 hónapig is tarthat. A növényt vagy közvetlenül vetik el, vagy ősszel ültetik ki, hogy a következő tavasszal vagy nyáron be tudják takarítani. A trópusi területeken, ahol sokkal gyakrabban termesztik hegyvidékes területen, általában 90-150 nappal a tavaszi kiültetés után takarítják be. Néhány országban – pl. az Egyesült Királyságban, Új-Zélandon és Izraelben – az ősszel és a tavasszal vetett magok is kifejlődnek. A fejesedéshez 12-15 órányi nappali világosság és magas hőmérséklet kell. Nagyobb hozamokra olyan növények esetén lehet számítani, ahol a buroklevelek korán kialakulnak, és hosszú ideig meg is maradnak.
Talaj előkészítése a hagymának A magról való ültetéshez fontos, hogy jól előkészítsük a talajt, rögmentesítsük, tegyük porózussá. Nem szabad ültetés előtt trágyázni, mert a trágya elősegíti a hagymabetegségek kialakulását. A magokat 3-5 mm mélyen vessük el, majd mikor kinőttek a palánták, ritkítsuk a sorokat. Tömöttebb sorok esetében ez azt jelenti, hogy minden második kis palántát húzzunk ki. A palánta kihúzásánál nagyon ügyeljünk arra, hogy óvatosan vegyük ki, nehogy a mellette lévő palánta is kirántódjon, sérüljön az eljárás következtében. A kiszedett palántákat érdemes más helyre átültetni, mert még megeredhetnek és akkor nem vész kárba a mag. Ültetés után fontos a rendszeres gyomlálás, mert a gyomok hamar elnyomják a hagymaféléket, mivel a hagyma nem agresszív növény. A betakarítást jelzi, ha a hagyma talaj fölötti szárrésze elkezd megpuhulni, meghajol a lomb vagy konkrétan megdől. Érdemes ilyenkor felszedni a hagymákat és az időjárástól függően még érlelni a szabadban 7-10 napig.
A vöröshagyma szárazanyag tartalma a beérés idején a legmagasabb, ezért a termelőnek, kereskedőnek, de a fogyasztónak is egyaránt érdeke, hogy beéretten, magas szárazanyag tartalommal szedjék. 1. kép: A rendre rakott és napon szárított hagyma jobban tárolható A jól tárolható vöröshagymának több ismertető jele van: – Betakarításkor eléri a fajtára jellemző alakot, nagyságot és színezetet, – megindul a termést védő buroklevelek (páncéllevelek) kialakulása, – vízveszteség következtében a nyakrész elvékonyodik és megpuhul, – az egyéves hagyma szára legalább 70-80%-ban megdől (dughagymáról termesztett, un. kétéves hagymánál a szár teljes elszáradását megvárjuk) és – miáltal a gyökérzet a víz- és tápanyagfelvételt beszünteti, a levélzete elsorvad. A jó tárolhatóság miatt a hagymát felszedés után 7-10 napig a földön szárítják. Az utóérlelés fontos, meghatározó része a betakarításnak, mert: – ilyenkor szárad le a föld a termésről, – a még zöld levelek gyorsabban megsárgulnak, – szikkad, vizet veszít a hagyma, nő a szárazanyag tartalma, – záródik a nyak, amiből adódóan kevésbé betegszik meg a tárolóban (fuzáriumos betegség) és – a külső burok levelek, mint feltétele a tárolhatóságnak, ilyenkor vastagodnak, keményednek meg.
Ha szeretnénk, hogy folyamatos legyen a termésünk, alkalmazzuk, mint a tavaszi mind az őszi vetést, sőt ha a tavaszi vetést vagy ültetési nem egyszerre, hanem fokozatosan alkalmazzuk, egész évben lesz saját vöröshagymánk a kertben és a pincében. További cikkeink: Mutasd meg a kertedet a nagyvilágnak! Mutasd meg a kerted szépségét, vagy kedvenc növényeden másoknak is. Erre most a Kertvarázs Magazinon van lehetőséged. Várjuk kertek, virágos erkélyek, teraszok fényképeit és leírásait, de akár kedvenc növényeidet is bemutathatod, amelyekre igazán büszke vagy. Tovább a cikkre >>>>>> Hogyan tudsz erős egészséges palántákat nevelni? 2. Rész Nagyon nagyban befolyásolja a növény termőképességét, a palántázás folyamata, ettől függ, hogy a később kiültetett növény, milyen erős és egészséges lesz. A cikk második részében megmutatjuk, hogyan gondozd a palántákat. Bővebben... Palántázási kisokos kezdőknek 1. Rész Ha te is most neveltél először magoncokat, megtanítjuk neked, hogyan kell palántát nevelni belőlük, hogy szép életerős növényekké fejlődjenek a nyár folyamán.
Makombi (GK Kht) Dughagymáról termeszthetõ, szabadelvirágzású fajta. A tavaszi Makói fajtához hasonló küllemû. Felmagzásra hajlamos ezért téli-kora tavaszi zöldhagyma illetve fõzõhagyma termesztésre ajánlható.
Ha kertünkbe szeretnénk hagymát ültetni, íme, egy kis áttekintő az ültetési és termesztési szabályokról: Hagyma Vetési idő Vetőmag szükséglet kg/ha Sortávolság cm Tőtávolság Betakarítási idő Fajta tipus Étkez. vöröshagyma tavaszi Március 5-6 50-60 1, 5-2 augusztus szeptember Gyors növésű Étkez. vöröshagyma áttelelő augusztus 20-30 7 50 Június vége július eleje áttelelő fajta Gyöngyhagyma március 1-15. -ig 100-110 1 augusztus eleje Rövid nappalos fajták Dughagyma termesztés Március 1-15. -ig 90-100 Július lassú növekedésű Zöld hagyma ter. Július 15-31 7-8 1-1, 5 Április május Áttelelő fajták A vörös és, más hagymaféléket ültethetjük magról tavasszal, vagy az ősszel kapható fajtákat dughagymáról is szaporíthatjuk. Míg a magokat tavasszal érdemes vetni addig a dughagymákat fajtától függően őszi vagy tavaszi ültetéssel kell szaporítani. Az őszi fajták igen jól bírják a hideget, ám a növekedési időszakban átlag 19-20 fok az ideális. A csírázás 4-5 fokon is beindul, ám a levelek fejlődősére csak 15 fok felett lesz aktív.