⇒Méh vagy darázs? Méhek színe fajtától függően az aranysárgától a sötétbarnáig változik, gyakran a potroh csíkozott, szőrének színezete sárgá egészséges család 40 000-80 000 egyedből áll. Darazsak fekete-citromsárga csíkozott mintázatúak. A darazsak csupaszok, illetve enyhén szőrösek. ⇒Lódarázs vagy darázs? Már egyetlen csípése is halálos lehet. A Vespa crabo vagy európai lódarázs a legnagyobb méretű európai darázs, melynek nemcsak mérete és zaja nagyobb, mint a hétköznapi értelemben vett darázsé, de veszélyességének foka is. A lódarázs tavasztól egészen késő őszig aktív, a nyári, meleg napokon pedig még gyakrabban lehet találkozni vele. A rovar mérete igen jelentős, így észrevenni nem nehéz: a királynő akár három és fél centis is lehet, míg a többi példány akár két és fél centis, közös továbbá a sárga-fekete mintázat. ⇒Poszméhek fészkelnek a gipszkartonban. Erős zúgás árulja el a poszméhek fészkének jelenlétért és pontos helyét. Képesek átrágni a gipszkarton mennyezetet bejutva ezzel a lakótérbe.
Ők is fészekben élnek, ahol a királynő uralkodik. A méhekkel ellentétben a darazsak nem pusztulnak el, ha megharapnak valakit. Hogyan bánjunk el velük? Hogyan szabaduljunk meg tőlük örökre? Mi lehet hatásos ellenszer a darazsak ellen? Ismerkedjünk meg közelebbről a lehetőségekkel! Darázs spray használata Ahogyan a szúnyogoknál, méheknél, legyeknél hatásos, úgy működik a darazsak esetében is. A darázs spray nagyon effektív, hiszen pár perc alatt eltűnnek a darazsak a fészekből és már meg is szabadultunk tőlük örökre. Ez után ne felejtsék el megsemmisíteni a fészket is! Egy ilyen sprayt kb. 2 - 4 ezer Ft-ért vásárolhatnak. Rengeteg típus létezik, de a hatásuk lényegében azonos. Mű fészek vagy rovar csapdák A mű fészket oda kell elhelyezni, ahol a darazsak gyakran felbukkannak. A fészek elriasztja a darazsakat. Elég befújni, fellógatni és a darazsak és lódarazsak elmenekülnek. Egy ilyen érdekességet már 4 700 Ft-ért vásárolhatnak. Speciális rovarcsapdákat is használhatnaik. A darazsakat oda vonzzák az olyan anyagok, melyek később megmérgezik őket.
Minden esetben adagoljanak tapadásfokozó adalékot is a permetlébe. Rossz hír, hogy a kislevelű puszpángot /Buxus microphylla/ is rágja, Kiszel Péter az ELTE Füvészkertben készítette a fenti képet. Jó hír, hogy a fenti honlapról már beszerezhető a feromoncsapdája is. A csapdatest (VARL) ugyanúgy néz ki mint amit a vadgesztenyéknél is használunk (lásd az alsó, első fényképen). Ezzel tehát egész évben követhetjük a bukszusokra berepülő lepkéket, megjelenésük után készülhetünk a védekezésre. A bokrok mellé, alá kiszórt fehér rizsszemekkel odacsalogathatjuk a madarakat, melyek állítólag szépen gyérítik a hernyókat is. Elkezdődött a vadgesztenyelevél-aknázómoly rajzása is - Még mindig csak rovarölő szerekkel tudjuk megvédeni a fákat a teljes lombhullástól. A levelek teljes kiterülése után a Dimilin 25 WP vagy a Runner 2F (és névváltozata a Strip-10) már bizonyítottak. Közterületen is engedélyezettek. Több gyümölcsfán is megfigyelhetjük valamelyik sodrómolyfaj hernyóját - A fiatal cseresznyén csupán 4-5 sodrómolyos ágvéget találtam.
Ugyan a laboratóriumi vizsgálatok során őshonos fajokat is megfertőzött a szamuráj darázs, de erősen kötődik a márványpoloskához. Idén májusban kísérleti jelleggel 3600 szamuráj darazsat engedtek el egy New Jerseyben lévő őszibarack ültetvényben. Ugyan a faj egyelőre még nem telepíthető be bárhová szabadon, de ahol már bizonyítottan jelen van, ott hasonló kísérletekre lehetséges engedélyt kapni. A kutatást Nielsen és Kevin Rice entomológusok irányították. Sárga színű ragadós lapokat helyeztek ki az ültetvényben, melyekre csalinak poloska petecsomókat tettek. A nyári ellenőrzéskor azt találták, hogy a darazsak nagyjából egyenletesen oszlottak el a barackfák és a közeli erdők között, ami azt jelenti, hogy a parazita megfelelően képes kontroll alatt tartani a kártevőt. A csapat tervei szerint hamarosan azt is megvizsgálja, hogyan terjednek a darazsak más kultúrákban, nevezetesen a szójababban. Ezalatt Talamas újabb meglepetést kapott kaliforniai kutatóktól: egy másik Trissolcus parazitoid darázsfaj is előkerült, mely eredetileg Indiában és Pakisztánban őshonos.
Megrendelőink az esetek többségében rejtett helyeken lévő darazsakkal kerülnek szembe. Főként a német darázs (vespula germanica) szokása, hogy fészkeit lakóházak eldugott zugaiban alakítja ki. Előszeretettel építi ki kolóniáját ritkán használt padlásokon, általában…
Azonban számos ellenpélda is van: a patkányok elpusztítására mongúzokat engedtek szabadon Hawaiion 1883-ban, aminek az őshonos madarak és teknősök estek áldozatul. 1935-ben Ausztráliában az óriásvarangy betelepítése a cukornádat pusztítót rovarok ellen ökológiai katasztrófához vezetett: mivel a kétéltű maga mérgező, számtalan őshonos hüllő, béka, madár és emlős pusztult el, miután megpróbálták elfogyasztani az idegenhonos varangyot. Ennek eredményeképpen mára sokkal óvatosabbak a biológiai növényvédelemre szánt élőlények betelepítésével, és komoly kutatásokat kell végezni az őshonos élővilág védelme érdekében. Az USDA Állat- és Növényegészségügyi Felügyeleti Szolgálatához (APHIS) kell benyújtani az erre vonatkozó kérvényeket, aminek tartalmaznia kell a laboratóriumi kísérletek eredményeit. Ezekből ki kell derülnie annak, milyen valószínűséggel fog a kérdéses faj (rovar, gomba, baktérium) elfogyasztani vagy a parazitájává válni a célfajon kívül más élőlényeknek. Ezután három csoport vizsgálja meg a bizonyítékokat: egy tudósokból álló testület, melyben kanadai és mexikói megbízottak is vannak, egy APHIS hivatalnok, és esetenként az Egyesült Államok Halászati és Vadvédelmi Szolgálata.
2017. április 12., szerda • 09:51 Gyakran nézzenek rá a növényekre és a tapasztalatuk alapján döntsenek, hogy szükséges-e védekezni valamely károsító ellen. A hűvös, csapadékos idő beköszöntével már a legtöbb kertben figyelni kell a tafrinára és a virágfertőző moníliára is, aktuális lett az előző felhívásunk. Az április 4-én készült a lenti fotó, egy tafrinás nektarinlevélről. A száraz, meleg napok általában nem kedveznek e gomba terjedésének. A fénykép mégis jól példázza, hogy milyen eltérés lehet a fajták fogékonyságában és a kertek mikroklímájában: itt már komoly volt a fertőzés. Az őszi, a téli és a tavaszi időjárás sem kedvezett a lisztharmatoknak. Az alma varasodása is hasonlóan járt, a hideg és száraz tél megakadályozta a nagy tömegű termőtestek kialakulását. Ezekről pattannának ki az első fertőzést okozó spórák. Azonban a tafrina példája is mutatja, hogy egy érzékeny fajtánál (pl. Starking fajtakör), közeli fertőzési forrásból (tavalyi varas lomb és ágak, elmulasztott rezes lemosás, stb.
Kisgyermekként jobbára mindenki megtapasztalja, hogy a darazsak csípése (azaz helyesen szúrása, hiszen nem csípnek, hanem a fullánkjukkal szúrnak) igen fájdalmas. Ekkor kialakulhat egy félelem vagy iszony a darazsakkal szemben. Jellegzetes fekete-sárga mintázatuknak, zúgó hangú repülésüknek és hathatós önvédelmüknek köszönhetően általában még a rovarok iránt kevésbé érdeklődők is felismerik a társas darazsakat. Az azonban már kevésbé közismert, hogy a Magyarországon előforduló kb. 9000 darázsfajból mindössze 20 faj tartozik a szúrásukról elhíresült társas életmódú (azaz kolóniában, fészekközösségben élő) darazsak közé, és azok közül is általában csak 5–6 fajjal találkozhatunk az emberi építmények közelében. A kifejlett társas darazsak elsősorban ragadozó életmódúak, a fészekben fejlődő lárváikat jellemzően feldarabolt ízeltlábúakkal etetik. A kisebb-nagyobb rovarok, pókok mellett elhullott állatok is megfelelő prédák lehetnek, de előszeretettel látogatják meg az emberek által elől hagyott élelmiszereket is.
A nyári időszakban többet vagyunk a szabadban és ilyenkor bizony a méhek és a darazsak is veszélyforrást jelentenek. A méh és a darázscsípés is igen fájdalmas és akár anafilaxiás sokkot is kiválthat, ha valaki allergiás rá. A méh és a darázs csípés esetén is fontos, hogy ha valaki egyszerre több csípést kapott, akkor orvoshoz kell menni, még akkor is ha eddig nem tapasztalt allergiás reakciókat, mert veszélyes lehet! Mit tehetünk méh és darázscsípés esetén? A legfontosabb, hogy húzzuk ki a fullánkot. Darázscsípés esetén a fertőtlenítés nagyon fontos. Ez a rovar dögökkel is táplálkozik, így a csípés helyét érdemes bekenni fertőtlenítőszerrel. A csípésre tegyünk hideg vizes borogatást, vagy jégkockát. Ez megakadályozza, hogy a méreg szétterjedjen és így kisebb felületen lesz érzékelhető a kellemetlen tünet, ha időben lejegeljük. A duzzanatot is csökkenti és a fájdalmat is csillapítja. Nedvesítsünk be egy aszpirint és dörzsöljük be vele a csípést, de csak a jegelés után. Ez a módszer csak akkor alkalmazható, ha nem áll fenn aszpirin allergia.
Az összeszőtt leveleket szétbontva, egy hernyót le is fotóztam. Ennél a néhány levelet érintő fertőzésnél még nem permeteznék. Nemsokára úgyis elhagyják a fészküket. Amennyiben két nemzedékes faj károsított a fámon, akkor nyáron a kései gyümölcsökön (pl. almán, körtén) még találkozhatunk velük. Ahol súlyosabb a kártétel, ott az eddig felsorolt rovarölők közül választhatnak (kiv. a levéltetű elleniek). A permetcseppeknek be kell jutniuk a kis hernyófészkekbe! Nagy méretű, öntözéses borsóültetvényben figyeltem fel a barkók rágására, kicsipkézik a levelek szélét. Ahol már a tövek is veszélybe kerülnek, ott a piretroidok közül keressék ki a zöldborsóban engedélyezetteket. Még biztosan folytatni lehetne a kártevők felsorolását! Most gyakran nézzenek rá a növényekre és a tapasztalatuk alapján döntsenek, hogy szükséges-e védekezni valamely károsító ellen. A kert összes virágzó növényénél be kell tartani a méhveszélyességi előírásokat! Ezeket a szabályokat a mézharmatos növényekre és a méhek által látogatott virágzó gyomokra is alkalmaznunk kell!