számú melléklet 10/a pont). Ezen összegeket a 1329. bevallás 03-01 lap 04. sorában kell szerepeltetni. Tao tv. és 10/a pontjainak tartalma a következő: "10.
rendelkezéseinek megfelelően veszi figyelembe az értékcsökkenési leírás adóalapot növelő és csökkentő összegét, de mégis elmarasztaló határozat kerül kiadásra az ellenőrzés befejezésekor. Ennek oka, hogy az adóalany az értékcsökkenési leírás megállapításának nem a Tao-tv. szerinti, hanem a számviteli törvényben foglalt előírásait sérti meg. Ilyen esetben az adóhatóság megállapítása jogszerű lesz, tekintettel arra, hogy a Tao-tv. kifejezetten rendelkezik arról, hogy a Tao-tv-t a számvitelről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. Az ellenőrzések során gyakori megállapítás, hogy a vállalkozások – a számviteli törvény kötelező előírása ellenére – nem rendelkeznek a tárgyi eszköz üzembe helyezéséről hitelt érdemlő dokumentumokkal (pl. jegyzőkönyvvel, használatbavételi engedéllyel, üzembe helyezési okmánnyal, stb. ). A tárgyi eszközöket általában a beszerzés napjával aktiválják. Ennek következtében sűrűn előforduló hiba, hogy a bekerülési érték megállapításakor nem veszik figyelembe a beszerzéshez kapcsolódó, a bekerülési érték részét képező tételeket (pl.
az üzembe helyezésig felmerült szállítási, szerelési, üzembe helyezési költséget, beszerzéshez kapcsolódó illetéket, hitelből történő finanszírozás esetén az üzembe helyezésig felmerült kamatot), azokat nem aktiválják, hanem költségként elszámolják. Általánosságban igaz, hogy a vállalkozások a számviteli politikában rendelkeznek a tárgyi eszközök maradványértékének számításáról, a várható élettartam megállapításáról, de a könyvelésben sok esetben nem alkalmazzák. Az adózók a várható élettartamot és a maradványértéket nem határozzák meg az eszközök üzembe helyezésekor. Ennek következtében jellemző probléma, hogy a számviteli törvény szerinti értékcsökkenést a Tao-tv. rendelkezései alapján állapítják meg, figyelmen kívül hagyva az eszköz várható élettartamát, maradványértékét. Ez pedig könnyen lehetőséget teremt az adóhatóságnak, hogy egy esetleges ellenőrzés során kifogásolja az adózói gyakorlatot. Az adóhatósági ellenőrzések megállapításai szerint jellemző hiba, hogy az értékcsökkenési leírás figyelembevétele során a vállalkozás olyan tárgyi eszköz vagy immateriális jószág után számol el értékcsökkenési leírást, amely még nincs vagy már nincs a vállalkozás tulajdonában, nyilvántartásában.
A társasági adó alanyai adóbevallási kötelezettségüknek az adóévet követő év május 31-ig kötelesek eleget tenni. Melyek a leggyakoribb hibák? 1. A társasági adófizetési kötelezettség csökkentése érdekében a társaságok egyre nagyobb hányada nyújt támogatást különböző előadó-művészeti szervezeteknek, filmalkotást készítőknek vagy valamely látvány-csapatsportágban érdekelt sportszervezetnek. A támogatás amellett, hogy ráfordításként a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősül, a számított adó 70 százalékáig adókedvezményként is igénybe vehető. A zonban 2013. év közben a látvány-csapatsport támogatások esetén, majd 2014. január 1-jétől a másik két támogatási formánál is bevezették az úgynevezett kiegészítő támogatás fizetési kötelezettséget, melyet ha nem teljesít a támogató, nem veheti igénybe az adókedvezményt. Ugyanakkor az alaptámogatással szemben a kiegészítő támogatás nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében elszámolt ráfordításnak, tehát az növeli a társasági adó alapját, és a kiegészítő támogatás után nem vehető igénybe adókedvezmény sem.
számú melléklete szerint megállapított értékcsökkenési leírás összegét, és kétszeresen (a Tao-tv. 8. § (1) bek. b) és d) pontja alapján) kell adóalapot növelő tételként figyelembe venni a számviteli törvény szerint megállapított értékcsökkenési leírás összegét. A két növelő tétel alkalmazása nem választási lehetőség, hanem kötelezettség az adózók számára. Az értékcsökkenési leírás adóalapot érintő korrekciója során még mindig a leggyakoribb hiba, hogy az adózók nem veszik figyelembe a Tao-tv. számú melléklet 12. pontjának azon rendelkezését, mely szerint az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni a tárgyi eszköz beszerzése, előállítása alapján felhasznált (feloldott) fejlesztési tartalék összegét. Eszerint, ha az adózó a tárgyi eszközt teljes egészében fejlesztési tartalékból "finanszírozta", akkor az üzembe helyezést követően már nem lehet értékcsökkenési leírás címén adóalapot csökkentő tételt figyelembe venni. Ha az adózó a tárgyi eszköz megvalósítását részben fejlesztési tartalékból, részben saját forrásból "finanszírozta", akkor az üzembe helyezés napjától az elszámoltnak minősülő összeget meghaladó rész után – a bekerülési értékre vetítve – elszámolható az értékcsökkenési leírás.
Amikor azonban valamely tárgyi eszköz vagy immateriális jószág kikerül a könyvekből azok könyv szerinti értéke növeli, számított nyilvántartás szerinti értéke pedig csökkenti a társasági adó alapját. Ezáltal összességében azon évek alatt, amíg az eszköz szerepel a könyvekben, annak bekerülési értéke jelenik meg mind adóalapot növelő, mind adóalapot csökkentő tételként. Sokan felejtik el azonban megnövelni a könyv szerinti értékkel és csökkenteni a számított nyilvántartási értékkel a társasági adó alapját az eszközök kikerülésekor, amely a mulasztási bírságon túlmenően adókülönbözethez is vezethet, ha a két érték eltért egymástól. Ezért a társaságoknak nemcsak a számviteli törvény szerinti értékcsökkenésről és könyv szerinti értékről kell megfelelő nyilvántartással rendelkezniük, hanem a társasági adó törvény szerinti értékcsökkenésről és számított nyilvántartási értékről is. Speciális szabályok vonatkoznak továbbá a selejtezésekre és a terven felüli értékcsökkenésekre, amelyek társasági adó szempontból nem mindig elismert ráfordítások.