(hétfő) és október 4. (péntek) között, minden nap 8-tól 16 óráig, óránkénti bontásban. Ez alatt folyamatosan biztosítjuk a workshop terem használatát a szükséges eszközökkel, technikával és személyi segítséggel. A részvétel óvodások, általános és középiskolások, valamint egyetemi hallgatók részére 500 Ft / fő. A kísérő pedagógusoknak ingyenes. Bejelentkezés hétköznapokra óvodai és iskolai csoportoknak:, további információk: +36/20-214-6845 További programok a projekthez kapcsolódva: szeptember 28. 10:00 és 15:00: Paint mapping. Workshop Sztojánovits Andreával, a projekt vezetőjével (max 12 fő / workshop) 19:00: Barabás Lőrinc, koncert szeptember 29. 10:00 és 15:00: Interaktivitás. Workshop Sztojánovits Andreával, a projekt vezetőjével (max 12 fő / workshop) október 2. 18:00: Csontváryról mindent. Kvízjáték 19:30: Horváth Marcell zongoraestje október 3. 18:00: Versműhely 19:30: Nagy János Trió, koncert október 4. 18:00: Ruttkai Bori és Háy János zenés estje. Koncert és versek 16 éven felülieknek október 5.
1895-től külföldön képezte tovább magát, de lényegében autodidakta maradt, majd a század legvégén Dalmáciától Olaszországig, a Balkántól Palesztináig tett rendszeres festői utakat. 1906-ban készítette el a fő művének érzett legnagyobb méretű vásznát, a Baalbeket, majd a következő évben Libanonban megfestette legendás cédrusait, a Magányos cédrust és a Zarándoklás a cédrusfához című képet. Valószínűleg 1910-ben Nápolyban készült el utolsó műve, a Sétalovaglás a tengerparton, mert lappangó skizofréniája lassan elhatalmasodott rajta. Kortársai nemigen értették meg művészetét. Több kiállításon is részt vett ugyan, de nem keltett különösebb feltűnést. A teljes feledéstől végül halála után, 1919-ben egy fiatal építész, Gerlóczy Gedeon mentette meg, amikor műtermet keresve, a Hadik-házban rátalált a vásznaira, amelyeket a rokonság éppen jó pénzért zsákanyagnak készült eladni. Az 1930-as gyűjteményes kiállításán fedezték fel először igazi jelentőségét, majd hamarosan beindult a Csontváry-láz. 1963-as életmű-kiállítása már hatalmas közönségsikert aratott.
Kiemelte: büszkék arra, hogy a mostani kiállításhoz való hozzájárulásukkal tovább növelhetik ezt az ismertséget. Úgy vélte, Csontváry művészetének egyediségét a különleges technika mellett az a "küldetéses tudat" is adja, amely jól érezhető a művein. A nagyszabású kiállítás a festő születésének évfordulóján nyílt meg, Áder János köztársasági elnök fővédnökségével. A tavaly felújított Honvéd Főparancsnokság két szintjén, 17 teremben, egy bejárható útvonal mentén állítják ki Csontváry csaknem 100 festményét és grafikáját. A művek körülbelül 40 százaléka érkezett Pécsről, emellett kölcsönöztek képeket a Magyar Nemzeti Galériából és magángyűjtőktől is. A kiállításhoz számos kisfilm készült, a festő életművét interaktív felületek, Csontváry-szótár ismerteti, egy külön teremben pedig kortárs művészek Csontváry-reflexiói kaptak helyet. A tárlathoz reprezentatív angol-magyar katalógus, múzeumpedagógiai program és foglalkoztató füzet is készült, decemberben pedig a Magyar Nemzeti Galériával együttműködésben Csontváry-konferenciát is tartanak, melynek anyagából szintén kötet jelenik meg.
Képbe helyezni – érezhetően ez a mostani kiállítás célja. Mindenhol járt, amiről képet festett, vagy dolgozhatott akár képeslapról, korai mozgófilmekről is, mint például a Vihar a Hortobágyon esetében esetleg? Ezt szolgálja a Honvéd Főparancsnokság tavaly már részben felújított épülete (egy Zsolnay-kiállítás kedvéért hozták rendbe), de én már jó tizenöt éve is jártam itt egy kortárs kiállításon, a csupasz téglafalak akkor is frissítő hátteret nyújtottak. A látvány tervezői kihasználták a lehetőséget, hogy a Honvéd Főparancsnokság épületében megfelelő tér áll rendelkezésre Földi D. Attila Most az egyébként tágas tereket sok kisebb teremre és folyosóra osztották. Valódi térátalakítás történt, mert az 1200 négyzetméternyi beépített vendégfal mintha egy labirintusba terelné be a látogatót: terek és filmek, vizuális és hanghatások együttesébe. A kisebb termekben Csontváry monumentalitása gyakran intimebbnek hat, a különös múzeumi környezettel – a téglafal mellett a képeket olykor világos hátérrel emelik ki –, és így valóban képesek újként hatni, eddig felfedezetlen részletek tűnnek elő.
Azok a híresen fénylő színei is élni kezdenek. Új összefüggések közé helyezni –ezt a célt szolgálják Mispál Attila és Dér András a kiállításba integrált, kétnyelvű filmjei is (a kurátor Gulyás Gábor már a Műcsarnokban is többször élt az ilyen eszközökkel), és igazi ötlet volt kortárs képzőművészeket is bevonni a Mai cédrusok című összeállítással: Bukta Imrétől Szűcs Attiláig aktualizálják a csontváryságot. Szóval akkor egy romantikus félnaiv vátesz csak, ahogy legtöbbször külföldön látják? Vagy a magyar képzőművészet leghatásosabb alakja? Ha a decemberi nemzetközi konferencia előtt valóban többhetes kutatói ösztöndíjat is kiírnak majd külföldi szakembereknek, talán erről is többet tudunk majd. Csontváry géniusza. Vár, Honvéd Főparancsnokág, Megtekinthető december 31-ig A festő itthon Csontváry Kosztka Tivadar 1853. július 5-én a felvidéki Kisszebenben született Kosztka Tivadarként. Lengyel nemesi családnevének költői átfordításával lett Csontváry. Egy évben született Van Goghgal, de gyógyszerész lett, csak 41 éves korában kezdett festeni tanulni.
MIELŐTT VÉGE AZ ÉVNEK! Csontváry géniusza – A magányos cédrus festészeti kiállítás (Honvéd Főparancsnokság – Várkert Bazár, 1014 Budapest, Ybl Miklós tér) A kiállítás megtekinthető: december 31-ig. Csáki Róbert festőművész kiállítása (Szolnoki Művésztelep – Kert Galéria, Gutenberg tér 12/12. ) A … Képzőművészeti programajánló (2015 év vége) részletei… A művészettörténészek és más szakmabeliek ugyan ismerték a festményt, de nagyon sokáig elveszettnek hitték. Pontosabban nem a festményt ismerték, hanem annak csupán egy 1931-ben megjelent monográfia oldalain látható részletét, és azt is csak fekete-fehér reprodukcióként. … Festményeink: Szerelmesek találkozása (Csontváry Kosztka Tivadar, 1902 körül) részletei…