– Milyen tapasztalatokat szereztek a program elindulása óta? – Több közvélemény-kutatást végeztünk, amelyek meglepő eredményt hoztak. Előzőleg azt gondoltuk, hogy egy faluban elsősorban munkahelyekre és infrastrukturális fejlesztésekre vágynak az emberek. Kiderült azonban, hogy ez nem igaz, mert nekik az erős közösség megléte a legfontosabb. Tettünk ezért egy javaslatot a kormánynak, hogy jövőre civil szervezetek támogatására is adjunk forrást, mert a működő egyesületek, klubok és más csoportok teszik erőssé a falu közösségét. A tapasztalatokhoz visszatérve, nagyon népszerű volt az a pályázat is, amelyben közterületek karbantartására lehetett eszközt beszerezni. Ennek hátterében pedig az húzódik meg, hogy a közfoglalkoztatásból sokakat felszívott az elsődleges munkaerőpiac, és a legtöbb kistelepülésen nincs az önkormányzatnál elegendő munkaerő. Azzal, hogy a pályázatunk segítségével kis traktort vagy fűnyírót tudnak vásárolni, ellensúlyozni tudják a kieső munkaerőt. – Sok pályázati kiírásra lényegesen több forrásigény érkezett be, mint amennyi rendelkezésre állt.
– Korábban azt ígérték, a pályázatokat a lehető leggyorsabban elbírálják, a nyertesek pedig rövid időn belül megkapják a támogatást. Tudták tartani az ígéretet? – Minden pályázati kiírásnál a beadási határidőt követő legkésőbb hatvan napon belül eredményt hirdettünk. S a támogatói okiratok kibocsátását követő öt, de inkább három-négy napon belül a nyertes pályázók számlájára került a pénz. A kormánybiztos örül, hogy a legtöbb falusi csokot az elmaradott térségekben kérték Fotó: Mirkó István – Az érintett településeken élők lelki értelemben érezhetik egyfajta kárpótlásnak a központi segítséget. Tapasztalnak hasonló jelenséget? – A programmal kapcsolatban valóban elsősorban számokat kommunikálunk, de ez a helyi kisközösségeknek sokkal többet jelent a kézzelfogható fejlesztéseknél. Ha megújul egy rendelő, akkor az azt jelentheti, hogy az ottani praxis csábítóbb lesz egy orvosnak, és hosszú távon ott praktizál majd. A felújítás után olcsóbb lehet a rendelő működtetése, aminek köszönhetően források szabadulhatnak fel, amit más célokra is el lehet költeni.
PALOZNAK TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR Balaton-felvidéki-, és Bakony-vidéki (dunántúli) hímzőkultúra Adatlap Hampasz-kút Adat...
Aki emlékszik arra, miként néztek ki a közterületek a fővárosban tíz évvel ezelőtt, ha ma körülnéz, óriási változást tapasztalhat. Ugyanez látható a turisztikai adatokból. Budapest ma az egyik leginkább látogatott főváros egész Európában. – Csakhogy a vidékkel is kellett kezdeni valamit. – Igen, mert a megyei jogú városok a gazdaság motorjai. A cél az volt, hogy ezen települések gazdasági erőcentrum szerepét megerősítsük, többek között infrastrukturális, közúti, vasúti fejlesztésekkel, energetikai beruházásokkal. De ha úgy gondolunk a megyei jogú városokra, mint nagy gazdasági erőcentrumokra, akkor fontos, hogy azok megfelelő életminőséget is kínáljanak. Ha odajárnak az emberek dolgozni, tudjanak ott kikapcsolódni is. Erről szól ez a filozófia. – A fejlesztéseket tekintve kézenfekvő, hogy a megyei jogú városok után a kisvárosok következzenek. Ehelyett elindult a Magyar falu program. Miért ugrottak át egy fokot? – Mert a nagyobb baj a falvaknál van, pontosabban az ötezer főnél kisebb lélekszámú településeknél.
Ehhez az aprófát saját erdeikből termelik ki. Köcse Tibor hangsúlyozza, hogy mindig a legújabb technológiákat alkalmazzák, ráadásul amikor minden önkormányzat eladott, ők vásároltak: földet és erdőt vettek. A pályázati önrészek alapja ingatlanfejlesztésből, a lakótelep bővítéséből, valamint a megtérülő beruházásokból származik. Sokat spórolnak a rezsin – energiaszámlájuk harmadára esett vissza. A fejlődés – valamint a fokozatosan megszüntetett iparűzési adó – munkahelyeket is teremt, ma már több mint negyven vállalkozás működik Nagypáliban, télen pedig egy logisztikai központot is átadtak. "Jóval megelőzünk másokat az országban – büszkélkedik a polgármester –, ezért aztán azt is fontosnak tartjuk, hogy ismertté tegyük ezt a gondolkodásmódot. Közös jövőnk, gyermekeink jövője is ezen múlik. A környezetszennyezés egyre nagyobb gond, ez ellen pedig helyben is lehet tenni. " Hogy ezt megmutassák, építettek egy innovációs centrumot, amely a nemzetközi megújuló témaút egyik állomásaként nemcsak Magyarország ról, de külföldről is számos érdeklődőt vonz.
Több mint 2, 8 milliárd forint Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból származó pluszforrás érkezett Fejér megyébe, ebből 14 településen valósulnak meg újabb fejlesztések - jelentette be a Fejér Megyei Közgyűlés Fidesz-KDNP-s elnöke. Ingyen osztanak szét 5 tonna meggyet a magyar termelők. A kóstoltatással a gyümölcsöt szeretnék népszerűsíteni. Összesen 21 helyszínen, 19 vidéki városban lehet hozzájutni a meggyhez. Újra kitűzhetnek hagyatéki tárgyalásokat a közjegyzők a veszélyhelyzet megszűnése után, így sok ezer eljárás zárulhat le a következő hónapokban - közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara. Magyarország támogatja, hogy összehívják az ENSZ Közgyűlésének rendkívüli ülését, amelyet az azeri kormány kezdeményez a koronavírus-járvány kezelésének megvitatására - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A koronavírus-járvány nyomán újabb migrációs hullámok indulhatnak meg Európa irányába, ezt meg kell előzni, az illegális bevándorlás ugyanis a biztonsági mellett most súlyos egészségügyi és gazdasági kockázatokat is jelent - mondta a külügyminiszter.
Hitler munkásságát dicsérte a DK-s László Imre. A Troll birtokába került egy felvétel, amelyen a XI. kerület polgármestere az önkormányzati ülésen azt mondta: Adolf Hitler megérdemelte, hogy annak idején a Time magazin az év emberének választotta. Törvénysértő a Józsefvárosi önkormányzat közétkeztetési szerződése, mert a közbeszerzési eljárás még zajlik, ezért szabálytalan a jelenlegi cég foglalkoztatása - írja a Magyar Nemzet. Pikó Andrásnak vállalnia kell a felelősséget a józsefvárosi menzabotrányért – jelentette ki a Fidesz-KDNP önkormányzati képviselője Magyarország élőben című műsorunkban. Szilágyi Demeter elmondta: a közbeszerzési hatóság vizsgálja azt a több százmilliós szerződést, amelyet Pikó egyszemélyben kötött az új közétkeztetési szolgáltatóval. Lemondatta a fővárosi városvezetés a kimagasló sikerrel működő Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány vezetőjét - írja a Magyar Nemzet. A lap úgy tudja, hogy Szalai Piroskát Kerpel-Fronius Gábor, az átláthatóságért felelős főpolgármester-helyettes kérte a távozásra, ellenkező esetben pedig megvonták volna az alapítvány fővárosi támogatását, így a dolgozók fizetést sem kaptak volna.
A gazdasági program alapja a lakóparképítés volt, erre a falu méretével csaknem megegyező nagyságú területet jelöltek ki. 110 házat akartak építeni, melyekhez falufűtőművet álmodtak meg. Viszont olyan ütemben keltek el a házak, hogy erre nem maradt idő, így a faluval együtt ide is bevezették a gázt. Ez azonban csak ideiglenes állapot: a terv egy biogázerőmű, ahonnan nemcsak hőt, de áramot is táplálnának a rendszerbe, ezzel lényegesen csökkentve a rezsiköltségeket. A cél az, hogy csak megújuló energiát használjanak – avat be a talán már nem annyira távoli jövő részleteibe a polgármester. Ami azonban a lakóparknál egyelőre elmaradt, az az önkormányzat épületeinél megvalósult. Rengeteget pályáznak, aminek köszönhetően öt éve működésbe helyeztek egy bioszolár fűtőművet, de vannak napkollektoraik és napelemtelepeik is. Kísérleti jelleggel két hektáron energiafűzet telepítettek, jövőre már egy részéből szaporítanak is. A közösségi ház bővítése során pedig egy önműködő faaprítékos kazánt szerelnek be – ami a két kézi táplálásút váltja fel.
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2019. december 17. kedd 06:15 2019. 12. 17. 09:23 Gyopáros Alpár: Jövőre várhatóan a pályázati eljárás is tovább egyszerűsödik majd A falusi csok a legszebb reményeimet is felülmúlja, mert a program július elsején indult, de október 30-ig már 3500 kérelmet fogadtak be a pénzintézetek – jelentette ki a Modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Gyopáros Alpár beszélt az idei pályázatokról, és jelezte: jövőre civil szervezetek erősítésére is indulhat program – A kormány 2018-ban hirdette meg a Magyar falu programot, az első pályázati kiírások idén februárban jelentek meg. Hogyan értékeli a meghirdetett pályázatokat? – Ebben az évben tizenöt célterületen írtunk ki pályázatokat, amelyekre a csaknem 2900, ötezres lélekszám alatti település jelentkezhetett, ahol az ország lakosságának több mint harmada él. A pályázatok kiírása előtt a munkatársaimmal országjáráson vettünk részt, összesen több mint nyolcvan helyszínen több ezer helyi szereplővel találkoztunk.
Cikkek "Magyar Falu program" témában: 0 találat, 0 oldalon