Az új rend működése korlátok nélkülivé vált, az élet minden területén "felügyeleti jogot" nyert. A környezeti szennyeződések miatt bekövetkezett lakosságfogyást az alap ideológia szellemében úgy kívánják megelőzni, hogy a szülőképes, főként az egészséges utód szülésére képes nőket "átnevelik", és a diktatúrát működtető Parancsnokok meddő feleségeinek szolgálatára rendelik őket. Valódi feladatuk egy bizarr és életidegen szexuális szolgáltatás, amely megalázó havi rituáléként ismétlődik, s jó esetben gyermekáldással végződik. Hogy hogyan élnek ebben a világban ők, a piros ruhát viselő Szolgálók, akik nevüktől is megfosztatnak, hogyan a voltaképp tökéletesen haszontalan kékruhás Feleségek, hogyan a "Márták" – a háztartásokat valójában vezető cselédek –, kirajzolódik az is. Mindez az ájtatos képmutatás, feketeautó-árnyak, fegyveresek, besúgók, akasztások, csoportos gyilkosság, erőszakkal nevelő Nénik, titkos kupleráj, monoton boldogtalanság, állandó fenyegetettség szörnyű háttere előtt, nyomokban szerelemmel és szolidaritással fűszerezve.
A könyv befejezése ad némi feloldozást. Nekem viszont folyton a hindu bölcs ismert tanácsa lüktet a fejemben, vigaszként: elmúlik. Minden elmúlik. [1] Az HBO videótárában a sorozat már megtalálható. Margaret Atwood Margaret Atwood: A szolgálólány meséje Jelenkor Kiadó, Budapest, 2017 480 oldal, teljes bolti ár 3999 Ft, kedvezményes webshop ár 3199 Ft ISBN 978 963 676 7051 * * * * * * A könyv kiadói fülszövege Fredé hasznos asszony, a jövő letéteményese. Olyasmire képes, amire csupán a nők töredéke: gyermeket szülni. Gileád állama különös figyelmet fordít arra, hogy ő és társai megértsék, a szülés életük egyetlen célja és értelme. A vallási fundamentalista alapokon kormányzott ország átnevelőközpontokban készíti fel a termékeny nőket, hogy aztán az uralkodó elithez tartozó családokhoz kerülve két éven belül teherbe essenek a ház urától – a féltékeny, ám gyermekre vágyó Feleségek irigy pillantásaitól kísérve. Fredé a Parancsnok házában igyekszik belesimulni a hétköznapokba, megfelelni a dogmatikus vallási előírásoknak és mindenekelőtt megfoganni.
A zsűri elnöke, Peter Florence azt nyilatkozta a Testamentumokról: "A spoilerezés elkerülése és a kegyetlen titoktartási egyezmény miatt nem árulhatom el, ki, hogyan, miért, sőt azt sem, hol. Csak annyit mondhatok: rémisztő és lélegzetelállító könyv. " Rövid leírás...
A vallási Könyv ára: 3799 Ft, A Szolgálólány meséje - Margaret Atwood, Fredé hasznos asszony, a jövő letéteményese. Gileád állama különös figyelmet fordít arra, hogy ő és társai megértsék, a szülés élet.
Az erősen vallási, folyton a Bibliát – a "cél" érdekében akár hamisan is – citáló, a rendszerhűséget mindenkitől elváró államberendezkedés totális diktatúraként működik, és elvont igazságának(? ) győzelme érdekében ontja a folyamatos (agymosó) propagandát. Gyűlölet és félelem, gyanakvás és erőszak szövi át a hétköznapokat. A nőknek nem sok lehetőség jut ebben az államban, inkább eszközök, mint állampolgárok, megfosztják őket jogaiktól, szabadságuktól, a tudástól (írni-olvasniuk sem szabad), és a háztartásban rájuk rótt feladatuk is szűkített, kasztonként változó. Ám, ha a Rendszer felől nézzük, "védve vannak, nyugodtan betölthetik biológiai szerepüket". Az elképzelt közjó s a tradíciók visszaállítása érdekében puccsként ment végbe a "rendszerváltás", majd folyamatosan szűkültek össze a szabadságjogok, s indultak meg a vallási alapú "reformok", a felforgató vagy egyéb, nem kívánt elemek kitelepítése, megsemmisítése. Az emberek nagyon lassan eszméltek rá, mi történik, de akkor már késő volt.
És vajon ha nem ilyesformán, akkor hogyan fog félrecsúszni ez az egész társadalom, az emberi lét, már amennyiben történik valami radikális? Talán a személyiségemből kifolyólag borzalmas volt ezekbe belegondolni, vagy Fredé helyébe képzelni magam, a totális elnyomásba, ahol sem írni, sem olvasni, sem gondolkodni nem szabad, nem hogy kinyitni a szádat, és elmondani, ha valami nem tetszik. És egy ilyen társadalomban, ahol a női nem – vagy legalábbis jelen esetben a Szolgálólányok – csak és kizárólag szaporodási céllal élhetnek, megfordítva a kérdést, van olyan dolog, ami tetszhet? Érdekes volt a könyv, mert sok kicsi olyan mozzanatból állt össze, amin minden egyes alkalommal megrökönyödtem, hogy nem, így nem tudnék, vagy legalábbis nem akarnék élni. Főleg úgy, hogy Fredé is a régi rendszerben élte élete legnagyobb részét, mindenre emlékszik a szabadságból, amikor azt csinálhatott nőként, amit akart. A könyv elég komplex, már ami azt a rengeteg kérdést és értelmezést illeti, amiről Atwood ír, ám mivel nem csak a szabadság, hanem az értelmezés is relatív, így én leginkább a fent említetteket tudnám kiemelni, engem ezek a részek találtak igazán szíven, ezek mozgattak meg, ezek a dolgok állnak jelenleg a legközelebb hozzá.
Spoilermentesen még talán annyit tudok említeni, hogy tetszett a regény második részében az, ahogyan mondhatni jó magyar szokás szerint megtalálták a kiskaput bizonyos dolgokhoz, és nagyon tetszett Fredé történetének a vége, szerintem egy remek lezárást kapott a sztori. Ó, és ha már említettem a sorozatot, Nicket az a Max Minghella játssza, aki a The Killers Shot At The NIght klipjében is felbukkan:) Összességében szerintem A szolgálólány meséje olyan olvasmány, amit emészteni, rágni kell, közben pedig teret engedni a gondolatoknak, és semmiképpen sem az egy szuszra olvasós kategória. ► Ha felkeltette az érdeklődéseteket a könyv, akkor ezen a linken meg tudjátok rendelni kedvezményes áron ◄ 👉 még több könyves kontentet Instagramon és Facebookon találsz, ha pedig a mindennapjaimra vagy kíváncsi, van egy személyes Instám és egy YouTube-csatornám is – iratkozz fel, hogy ne maradj le az új videókról! 👉 Ha szeretnéd, és tudod támogatni amit csinálok, hívj meg egy kávéra a Patreonon keresztül 💗
Margaret Atwood - Testamentumok - A Szolgálólány meséje 2. Szerző(k): Margaret Atwood Jelenkor, 2019 613 oldal keménytáblás/ borítós ISBN: 9789636769987 Tetszik Neked a/az Margaret Atwood - Testamentumok - A Szolgálólány meséje 2. című könyv? Oszd meg másokkal is: Nem találod a tankönyvet, amit keresel? Nézd meg tankönyv webáruházunkban! Kattints ide: ISMERTETŐ Testamentumok - A Szolgálólány meséje 2. (Margaret Atwood) ismertetője: ISMERTETŐ A Szolgálólány meséjének zseniális folytatásában az ünnepelt kanadai író, Margaret Atwood választ ad azokra a kérdésekre, amelyek... Részletes leírás... A Szolgálólány meséjének zseniális folytatásában az ünnepelt kanadai író, Margaret Atwood választ ad azokra a kérdésekre, amelyek évtizedek óta gyötrik az olvasókat. Mikor a teherautó ajtaja rácsapódott Fredé jövőjére A Szolgálólány meséjében, az olvasók nem tudhatták, mi vár rá - szabadság, börtön vagy halál. Margaret Atwood új regénye - három gileadi nő elbeszélésére alapozva - tizenöt évvel azután veszi fel a történet fonalát, hogy Fredé belépett az ismeretlenbe... A regény még megjelenése előtt felkerült a Booker-díj hosszúlistájára, ahol a szerző már hatodszorra szerepel, és 2000-ben el is nyerte a díjat A vak bérgyilkossal.
De minden ilyen műnél újra ijesztő és torokszorító látni, hogy egy elképzelt társadalmi jó nevében hogyan lehet leigázni, megsemmisíteni, megnyomorítani az Embert. Margaret Atwood regénye másodszor jelenik meg Magyarországon – nem emlékszem, hogy az első kiadás (2006) nagy visszhangot váltott volna ki, miközben a több díjjal elismert kanadai írónő munkássága itthon is meglehetősen ismert. (Mint ahogy feminista mivolta is. ) A mostani kiadás időben szinte egybeesik egy tévésorozat [1] /filmadaptáció hazai megjelenésével, amely Amerikában – mondják – már nagy hullámokat gerjesztett. Talán nem véletlenül, hiszen Donald Trump színrelépése, és az általa beharangozott és megkezdett változások mintha kicsit visszafelé tekernék az idő kerekét – erre rímelhet az adaptáció tartalma –, erősítve egyesek félelmét, mások elégedettségét. A regény – tartalomismertetés nélkül is kiderül fülszövegéből – olyan világot ír le, amelyre egyrészt erős keresztény ideológiai befolyás, diktatórikus berendezkedés, másrészt a népességfogyás elleni harc a jellemző.
Margaret Atwood a tavalyi év egyik nagy felfedézese volt számomra. Egyetemista koromban jártam néhány kurzusra Kanada történelméről és kultúrájáról, és szerettem is őket, de ezeken az órákon nem elemeztünk regényeket, és nem is Kanada volt a fő specializációm, úgyhogy bár hallottam már Atwoodról, nem kerestem őt és nem is keltette fel túlzottan az érdeklődésemet, főleg mivel akkoriban elég kevés női írót olvastam. (Ezen azóta változtattam már. ) Aztán körülbelül egy éve, a heti újdonságokat böngészve megakadt a szemem ezen a könyvön (valószínűleg sokszor fogok még ilyesmit leírni, mert tény, hogy számos új felfedezést tettem és még több régóta keresett könyvet találtam már a Bookstationön—akik természetesen nem fizetnek nekem a sok linkelésért). Nem tudom már, mire figyeltem fel, de elolvastam a fülszöveget aztán pedig megrendeltem a könyvet. Azóta olvastam más regényeket is Atwoodtól (azokról majd később), de ez volt az első tőle és jó választásnak bizonyult. Ez a könyv pont jókor talált meg, és eléggé felkavart.